Az egyik legszebb román stílusú templom Erdélyben
Marosszentgyörgy neve a pápai tizedjegyzékben 1332-ben tűnik fel először. A...
Múltunkat, történelmünket testesítik meg a műemlékek. Nyitott, kőbe zárt történelmet jelentenek. Sorsuk, akár a mienk. A diktatúra alatt, amikor tilos és büntetendő volt magyarságunkra emlékezni, akkor a műemlékek is sorvadásnak indultak. Ólakká, téesz-istálókká változtatták őket, tehetségtelen rendezők történelemhamisító filmjeinek díszleteivé váltak, mint például az erdélyi Versailles, a bonchidai Bánffy-kastély. Kövekbe zárt életeket őriznek, és egy nemzet életét jelentik. Gondoznunk, ápolnunk kell őket, azért hogy – a zord időket átvészelve, az olykor még eléggé kíméletlen jelenben is – megint csak a régi szépségükben pompázzanak.
Adásunk voltaképpen épp ezt a célt szolgálja. Felhívja figyelmünket az ismert vagy a már feledésbe merült műemlékeinkre, azzal a nem is titkolt céllal, hogy új életre keltsük a múlt erős kő-gyökereit, melyekből jelenünk, és a jövőnk is táplálkozik majd. Erdélyi műemlékek, régi épületek, várak, kastélyok, templomok: a magyar történelmünk, és a múltunk őrzői. Azok a helyek, ahol a városok, falvak magyar lakói éltek, dolgoztak, gyermekeket neveltek. Vérük árán védték Erdély földjét a betolakodó ellenséggel szemben.
Erdélyi műemlékek: nem más mint az ittlétünk. Az erdélyi magyar építészet, művészet hirdetői. Az erdélyi magyar kultúra fellegvárai voltak. Sajnos, egyre több helyen már csak ezek az épített emlékek hitelesítik az erdélyi magyarság, az őslakosság ottlétét, és az építő-fejlesztő jelenlétet. Ezek az építmények a történelmünk tanúságtevői. Ránk hagyott, és épített örökségünk… Megcáfolnak minden történelem hamisítást, mondvacsinált történelmi legendát. Őslakósok vagyunk ezen a földön, és ezt hirdetik az enyészetig, megcáfolhatatlanul ezek az épületek. Olyan fontos lenne ismernünk a régi időket, múltunkat, őseinket hirdető, kőbe-téglába-fába vésett emlékeinket. Óvjuk őket, vigyázzuk és gondozzuk őket. Beszéljünk, meséljünk róluk, adjuk tovább az utánunk jövőknek mindazt, amiről tanúskodnak…
A Kőbe Zárt Múltunkat szerkeszti: Nagy-Bodó Tibor
Marosszentgyörgy neve a pápai tizedjegyzékben 1332-ben tűnik fel először. A...
2019. január 19-én a Marosvásárhelyi Rádió Kőbe Zárt Múltunk c....
A Kőbe Zárt Múltunk eddigi adásaiban sokszor beszéltünk a hallgatóinknak...
Sok szilvesztert ünneplő nem is tudja, hogy a polgári év...
A régi időkben az új esztendő valamikor tavasszal kezdődött, azonban...
A karácsony keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Assisi...
A Maros megyei Náznánfalva ősidők óta lakott hely. Határában bronzkori...
A Kőbe Zárt Múltunk előzeteseiben már említettük, hogy a legutóbbi...
Az egy héttel ezelőtti műsorunkban Veress László marosszentkirályi református lelkipásztorral...
Marosszentkirály a Maros jobb partján, Marosvásárhelytől négy kilométerre fekszik Hídvéggel,...
A Kőbe Zárt Múltunk legutóbbi három műsorában a következő témákat...
A Kőbe Zárt Múltunk októberi két műsorában az erdélyi és...