VENDÉGSÉGBEN – Értékek a Kodáros alatt
Fotó: Sármási-Bocskai János/Vendégségben
A 2018 augusztus 9-én jelentkező Vendégségben a Marosvásárhelyi Rádió című műsorunkban a Hargita megyei Felsősófalva vendégei voltunk. A település többek között az utóbbi két és fél évtizedben szervezett tánctáborairól, a három éve megrendezésre kerülő palacsinta fesztiváljáról és a rovásírásos köveiről ismert. A híres sóvidéki táncok szülőfaluja Felsősófalva, Alsósófalvával, Koronddal és Parajddal együtt. A művelődési házban 1995-től indult a Székelyföldi Tánctábor, melynek keretében minden július harmadik hetében sóvidéki, csíki, udvarhelyszéki, mezőségi, kalotaszegi, széki, moldvai és más tájegység táncait tanulhatják és táncolhatják a résztvevők. Felsősófalva rovásírásos leleteire az 1970-es években figyeltek fel, ugyanis a Kodáros hegy délnyugati oldalán egy 170 cm magas rovásírásos kő létezett, melynek mélyen bevésett rovásjeleit Szekeres Lajos sóbányász és amatőr régiségkutató lefényképezett. E követ sajnos később széthasogatták és beépítették egy épülő ház alapjaiba. Majd Felsősófalva református templomának nyugati ajtójának kőpillérén fedezett fel rovásírásos jegyeket a település lelkésze. A 2000-es években további, valószínűleg székely róvásírással írt köveket fedeztek fel a Kodárosi temető szélén, melynek valószínű olvasata „Sószer”, majd Békástanyán vagy ahogyan a helyiek mondják a Sófalvi hegyen, a falu határát jelző rovásírásos követ. 2006-ban újabb rovásírásos kő leletet fedeztek fel Felsősófalva belterületéről, mindössze 4-5 km távolságra a Szertő tetőn.
Fotó: Sármási-Bocskai János/Vendégségben
Szerkesztő: Sármási-Bocskai János
