Vasárnapi iskola három roma kisgyerekkel
A kalotaszegi Kispetriben nemrég beindították a vasárnapi iskolát, ez nem is lenne egy különleges dolog, ha nem tudnánk azt, hogy az elöregedő faluban mindössze hat kisgyerek él és az összlakosság nem haladja meg a hatvan lélekszámot.
A rendhagyó vasárnapi iskola kezdeményezője (természetesen az egyház támogatásával) Székely Örs, a Kispetri Református Egyházközség kántora volt, valamint Zsigmond András prezsbiter, panziótulajdonos.
A Kispetri Facebook csoportnak, személyes kötődésem okán, magam is tagja vagyok, ott olvastam nemrég a következő bejegyzést:
“Jó hír!
Az egyházközség, és elsősorban lelkes kántorunk, Örs kezdeményezésére, valamit közreműködésemmel beindítottuk a vasárnapi iskolát.
Egyelőre három kis romagyerek vesz azon lelkesen részt. A vasárnapi istentiszteleten (elég) szépen, csendben ülnek, rajzolgatnak, majd utána minden második vasárnap nálam fél órát foglalkozunk velük.
Gyerekeknek szóló bibliai történeteket olvasunk fel nekik, tanítgatjuk őket istenes dolgokra, majd nevelgetjük őket. Hogy mi a jó, mi a rossz, hogyan kell viselkedni, nem eldobni a cukorka, csokoládé papírt az utcán stb. Tervbe vettük gyerekekkel foglalkozó pedagógus bevonását is. Segiteni fogunk nekik a házifeldatok elkészíteseben. És ha majd ügyesen készülnek, és megtanulnak egy magyar zsoltárt énekelni (jelenleg szinte egyáltalán nem beszélnek magyarul) színesítik majd a tervezett családlátogatásokat. Az otthon ülő nénikék, akiknek kapuját, ajtaját ritkán nyitja ki valaki, biztosan örvendeni fognak nekünk.
Jutalomképpen pedig majd kirándulni visszük őket, pl. Hunyadra fagyizni.
Mert ha a világot nem is tudjuk megváltoztatni, kötelességünk azt megpróbálni!”
A március eleji bejegyzés Zsigmond Andrástól származik.
Székely Örs kántora úgy véli: Aki a faluban él, annak a számára az egyháznak kell lennie üzenete!
Kispetri mindig is multietnikumú volt: a többség magyarajkú, de volt pár roma és pár román család is. Most a magyarok, románok és romák mellett külföldiek is élnek itt. Rendezvényeikre (és volt néhány az utóbbi időben!) mindenkit szeretettel várnak, lelkesen fogadnak, nincs kirekesztés, diszkrimináció, az egész közösségre jellemző a vendégszeretet, a nyitottság. Ezt mindenki megtapasztalja, aki odalátogat. Nem hinném, hogy elfogult vagyok, ha azt állítom, hogy Kispetri, ez a Szilágy megyéhez tartozó kis kalotaszegi falu, az elfogadás, a békés együttélés, a multikulturalitás egy ékes példája.
