VÁRMEZŐ – Ahol a pisztráng és a hőlégballon védjegy (I. rész)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
A 2018 július 29-én jelentkező Falu világa műsorban a Maros megyei Vármezőt mutatjuk be. A település Marosvásárhelytől 38 km-re északkeletre a Kisnyárád (vagy Kiság) és a Nagynyárád (Nagyág vagy Vármezőpataka) összefolyásánál fekszik. Közigazgatásilag Nyárádremetéhez tartozik. Nevét a felette magasodó Várhegyen állt egykori várról kapta. A Várhegy alatt a 18. század elején Bornemissza József állíttatott kápolnát, amely 1817-ben még állott, de Orbán Balázs már csak romjait látta. Bár 1910-ben hivatalosan még nem volt lakossága, az anyakönyvek tanúsága szerint néhány család már a 19. század közepétől lakja. Ma a település turisztikai központ, amely egyre inkább üdülőfalu jelleget kap. Itt van Románia legnagyobb pisztrángtenyészete. Híres a halászcsárdájáról és a minden szeptember végén megtartott hőlégballon fesztiváljáról. Az 1896-ban született Lokodi Gergely a Nyárád nagy ágán egy új vízifűrészt helyezett üzembe. A vállalkozásba betársult a kapitalista nagytőke, és ennek eredményeként 1929-ben megalakult a Lokodi et Co. Faipari Részvénytársaság. 1934-ben a gyáralapító Lokodi Gergely kilép a Részvénytársaságból és a végkielégítésből a Lapos nevű dűlőben földet vásárol, melyen halastavat létesít, melyeket szivárvány-pisztránggal népesít be. A halüzemben a második világháború jelentős károkat okozott. 1948-ra ismét nyereséges vállalkozássá vált, az államosítás azonban gátat szabott ennek a fejlődésnek. Az 1989-es rendszerváltást követően a Lokodi család visszakapja a tórendszer egy részét. 1994-ben megépül a mai halászcsárda magját képező első épület. Az újjáépített Halászcsárdát 2009-ben nyitották meg a vendégek előtt. Ha valaki Vármezőre látogat nemcsak a természet bűvöli el, hanem vendégszerető emberek várják, akik tisztelik őseik hagyományát. Gazdag a népi kultúra, még fellelhetők a hagyományok és a népi mesterségek. Igaz itt is lassan már csak az emlékezetekben élnek a fonók, a kalákák, a fergeteges szórakozások. Még van iskolája, de egyre kevesebb gyerek veri fel az iskola csendjét. A fiatalok közül van, aki külföldön próbál szerencsét. Nagyon sok a hétvégi lakós, akik az őslakossággal megpróbálnak békésen együtt élni.
A július 29-i műsorban Lokodi Imre nyugalmazott erdész, Magyari Géza a közbirtokosság elnöke, Moldovai Sándor vállalkozó és Szilágyi Berta háziasszony vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét sugározzuk.
