Változás kell a rákpolitikában, a stratégia viszont kétlábon járó tumornak tekinti a pácinest
Egy héttel ezelőtt beszéltünk arról, hogy Klaus Iohannis államfő kihirdette az országos rákellenes tervet jóváhagyó törvényt. A 2023 és 2030 közötti időszakra vonatkozó dokumentum a rákos megbetegedések megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedések alapjául szolgál majd. A terv végrehajtását az egészségügyi minisztérium finanszírozza az állami költségvetésből. Az erre fordított éves összeg nem lehet kisebb az országos egészségügyi programokra szánt költségvetés 20 százalékánál. Beszéltünk arról, hogy ez a terv anyagi szempontból szinte biztos, hogy életképtelen és arról is, hogy bár a dokumentumban kulcsszavak szintjén mindent megtalálunk, ami az európai rákellenes tervben ott van, de az egyik legfontosabb dologgal, a beteg lelki és társas jóllétével nem sokat foglalkozik. Ma közelebb hozzuk ezt a tervet a mindennapok valóságához, kilépünk a jogi nyelvezetből és a várható hatásokról lesz szó. Gál Katalin az egyik vendégem, aki saját maga tapasztalta a rendszer minden pozitívumát és negatívumát és Dr. Dégi László Csaba habilitált doktor, az Európai Rákszervezet igazgatója, a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság ügyvezető titkára a Naprakész vendége.
