VADASD – Kísért a múlt (II.rész)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
A 2017 december 17-én jelentkező Falu világa műsorban a Maros megyei Vadasdot mutatjuk be. A település a Havad-patak völgyében helyezkedik el, Marosvásárhelytől 23 km-re délkeletre, Erdőszentgyörgytől 6 km-re, a községközponttól Havadtól pedig 3 km-re fekszik. Vadasd írásos említése 1567-ből való, adatok vannak viszont arról, hogy a vidék már az Árpád-házi királyok korában lakott terület volt. “A Vadasd településnév a vad szó –s képzős és –d helynévképzős származéka, és eredetileg vadban gazdag helyet jelent.” – írta Szabó T. Attila 1981-ben. A Székelyföld leírásában Orbán Balázs azt írja a falu néveredetéről, hogy “A hagyomány azt tartja, hogy itt egy nagy úrnak volt vadaskertje.” Czirmay Zoltán püspöki titkár 1902-ben megjelent Névkönyvében tudni véli, hogy ez a nagy úr Bede nevű hun vezér volt, ellentétben Orbán Balázzsal, aki a Keresztúri családot, Szövérdi Gáspár Jánost és az erdőszentgyörgyi kastély úrát, gróf Rhédeyt nevezi meg. A rendszerváltás előtt Vadasdot híres állami gyümölcsöséről ismerte a nagyvilág. Ma magánkézben van, de a tulajdonosok nem tudják karbantartani és megőrizni. Lassan az enyészetté válik – ha csak nem sikerül anyagi forrásokat találni megmentésére. A lakosság is lassan elöregszik, a fiatalok külföldön próbálnak érvényesülni. Igaz egyre többen itthon kezdenek családi vállalkozásba, zöldség- vagy virágkertészetet létesítenek. Lelkesedésüket azonban letöri, hogy alig van piaca a minőségi, helyi terméknek. Az iskola szépen felújított termeiben két tanerővel folyik az oktatás. A gyermeklétszám csökkenése azonban itt is tapasztalható. A település nagyon sok jeles személyiséggel büszkélkedhet, akikről szívesen mesélnek a turistáknak a falubeliek. De egy szomorú esemény is beszédtéma, ha valaki Sántha József tanító úrról érdeklődik. Két vadasdi a hegyoldalban lévő kukoricásból végignézte, amint kedvenc tanítójukat, mezőgazdasági irányítójukat, gyümölcsnemesítőjüket hihetetlen kegyetlenséggel, a szekérről lerángatva a marosvásárhelyi szekusok 1949. augusztus 7-én agyonlőtték. A kihantoláskor a koponyán látszott a golyó behatolásának helye. Az útszéli almafa alá kaparták el. 1990 elejéig beszélni sem lehetett róla, legszigorúbb tabutéma volt. Vagyonát elkobozták, feleségét Dobrudzsába deportálták, egy építőtelepen talicskával hordta a maltert.
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
A december 17-i műsorban Kutasi Dezső falufelelős, Székely Teréz tanítónő, Jakab Erzsébet tanítónő, Kovács Zsombor hazatelepült, Székely Ferenc közíró, néprajzos, Soó Sándor zöldségtermesztő, Jakab Emőke virágtermesztő és György Ferenc állattenyésztő vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
Műsorunk a 2017 szeptember 24-i műsor ismétlése!
