ÜLKE – Hargita megye (II. rész)

A település Székelyudvarhelytől 7 km-re fekszik északra, közigazgatásilag Oroszhegyhez tartozik. A hegyek között megbúvó faluhoz Székelyszenttamásig aszfaltos út vezet a Szovátát Székelyudvarhellyel összekötő 13A jelzésű országúttól. Majd köves úton gurul az autó. Az útra most már ráférne egy felújítás. Az önkormányzatnál azt remélik, hamarosan teljesíthetik a régi álmot, de előtte jó lenne kiépíteni az ivóvíz- és csatornarendszert. Ülke nevét az oklevelek 1550-ben említik először Wlke néven. 1567-ben Illke, 1602-ben Ülke néven írták a település nevét. A falu eredetileg nem a mai helyén, hanem a Kétvízköze nevű területen feküdt, ahonnan településnyomok kerültek elő. Ülke mindvégig megtartotta katolikus vallását. Római katolikus templomát 1995-ben kezdték építeni, 1997 június 13-án Szent Antal napján szentelték fel. Mondhatni csodával határos módon vált valóra a hívek évszázados álma. A templomot három éven keresztül közmunkával építették. A faluban óvoda és elemi iskola működik. Még évekkel ezelőtt VIII. osztályos iskolában tanulhattak az ülkei gyerekek, de létszámuk mára nagyon lecsökkent. Olyannyira, hogy 2012-től már a IV. osztályosok is Székelyszentkirályra ingáznak iskolabusszal. De van remény a megmaradásra, mert az utóbbi időben többen is vállaltak gyereket. A lakósság egy része Székelyudvarhelyre ingázik vagy a helyi fafeldolgozó üzemben keresi kenyerét. Van, aki a gazdálkodást választja, az állattenyésztésből próbál pénzt csinálni. De egyre nehezebb, mert a vadak itt is támadnak, a termést nehéz megőrizni. A megoldás talán az lenne, ha a határ teljes egészében meg lenne művelve, mert akkor nem merészkednének be a vadállatok a porták közelébe. Azonban kiöregedőben van Ülkén is a gazdatársadalom. A Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete próbálja összefogni a gazdákat, s idővel talán újra virágzásnak indul a mezőgazdaság. A falu híres volt a cifra rézszeletkékkel kirakott fodros fedelű fapipáiról, báljairól, hagyományairól. Mára alig maradt meg valami. A fiatalok az Ülkéért Egyesületen keresztül próbálják ápolni és továbbadni az értékeket. De sok fiatal határon túl próbál szerencsét egy jobb élet reményében.

Az augusztus 31-i műsorban Gergely László alpolgármester, a Szarvasmarha-tenyésztő Egyesületének elnöke, Geréb Péter vállalkozó, Szász Domokos vállalkozó, a Pro Ülke Egyesület tagja és Geréb Ignác farmer vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét közvetítjük.

Műsorunk a 2014 március 16-i műsor ismétlése!