TŰR – Fehér megye (II. rész)

A falu Balázsfalvától délnyugatra, a Kis-Küküllő bal partján, Csufud és Székásbesenyő közt fekvő település. Nevét már 1313-ban említette egy oklevél. Ma hiába keressük a helységnévtáblát, mert nem találjuk. Az ott lakók nem is csodálkoznak ezen, mert ha régebben fel is szerelték azt hamar elvitték, megrongálták. Magyarok és románok élnek egymás mellett. Bár a magyarok létszáma egyre apad. Ha nem is vándorolnak el, de beolvadnak. Sok magyar családnak csak a neve jelzi, hogy valamikor őseik beszélték a magyar nyelvet. Akik még törik, azok sem használják, mert a szomszéd is román, a rokonság is és a baráti körben sem beszél már senki magyarul. Magyar családok otthon egymás között is románul beszélnek. De ennek ellenére vannak olyanok is, akiknek fontos a magyarságuk, akik a megvetés, gúnyolódás ellenére sem adják fel elveiket. Bár nincs magyar nyelvű iskola a faluban, hittanórán hallanak magyar szót a tűri gyerekek. És a központban, a római katolikus templom szomszédságában dacol az idő viszontagságaival a magyar ház. Ha a tervek bejönnek, hamarosan a tűri magyarok menedéke lesz. Így talán egy parányi reményt is jelent a megmaradásban. 

A június 9-i műsorban Tarkó Mihály tanácsos, Bartha Mária nyugalmazott tanítónő, Bojtor Sándor gazdálkodó, Bojtor Erzsébet háziasszony, Hajdó Károly zöldségtermesztő, Enyedi Júlia zöldségtermesztő, Bojtor János zöldségtermesztő és Enyedi Rebeka (83) vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.

Műsorunk a 2013 március 3-i műsor ismétlése!