The best of both – az szeretnék lenni, ami vagyok
Október 26-a az interszex tudatosság napja volt. 1996-ban volt az első olyan tüntetés a világon, ahol interszex emberek tiltakoztak az úgynevezett „normalizáló” műtétek ellen.
Az interszexualitás születési rendellenesség, komoly lelki traumákat, küzdelmeket okoz, az interszex emberek nem tudják sem a nők, sem a férfiak körébe sorolniuk magukat. A társadalom azonban ragaszkodik ezekhez a besorolásokhoz. Számukra egy harmadik kategória lenne megfelelő.
Skovrán Tünde – Ki vagyok nem / Who I am not című dokumentumfilmje a filmművészetben rendhagyó történetet dolgoz fel. Olyan kisebbséghez tartozó embereket mutat be, akik, a kromoszómák furcsa és természetellenes keveredése révén, nem tudják nemüket meghatározni.
A látszat szerint olykor nők, gyönyörű nők, vagy férfiak, de valójában, kromoszómáik, nemi szerveik, mirigyeik, hormonjaik révén mindkét kategóriába tartozhatnak. Nem tudni, hányan is vannak pontosan a földön, de becslések szerint az emberiségnek akár több mint másfél százaléka is interszexuális lehet.
Skovrán Tünde, sepsiszentgyörgyi születésű színésznő, aki hosszú ideig a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának volt a tagja, jelenleg az Egyesült Államokban él, Dél Afrikában találkozott olyanokkal, akik az interszexualitás örvényében igyekeznek élni életüket. Akkor határozta el, hogy filmet készít róluk. Élete első dokumentumfilmjét.
Lírai elemekkel teletűzdelt, végtelenül érzékeny produkció ez, amely tavasz óta filmfesztiválok díjait gyűjtötte be, Európai Filmdíjra is jelölték. Skovrán Tündével beszélgetünk a produkcióról, amelyet eddig Romániában egyelőre csak a TIFF-en vetítettek, Kolozsváron.
Szerkesztő: Szuszámi Zsuzsa.
