TEKE – Beszterce-Naszód megye (I. rész)

A település a Mezőség keleti peremén fekszik, Szászrégentől 25 km-re északnyugatra valamint Besztercétől 36 km-re délre. Neve valószínűleg török eredetű személynévből való. Theke néven 1318-ban említik először. A középkorban szász település volt. 1403-ban már iskola is működött a településen. 1446-ban mezővárosként említik, Szent László napján országos vásárt tartottak. Negyven év múlva földesúra Szobi Mihály fölmentette a jobbágyi szolgáltatások alól és két újabb vásár tartására adott szabadalmat. Ekkor több halastóval bírt. 1565-ben alakult meg a közös evangélikus-református káptalan, a reformátusok fősége alatt. Evangélikusai ezután háromszáz évig a református egyház felügyelete alá tartoztak. 1771-ben Mathias Schmidt jezsuita páter római katolikus egyházközséget alapított, kezdetben minden harmadik vasárnap magyar nyelvű prédikációval. 1773-ban Schmidt közbenjárására a hatóságok Michael Groh személyében katolikust jelöltek bírónak, de a lutheránus többség nem volt hajlandó beiktatni. Ekkor főispáni rendeletre az egész városvezetést börtönbe vetették, Groh-t pedig beiktatták. A város román pásztorai is a katolikus templomot látogatták és a plébános elkezdte a cigányok pasztorizációját is. 1793-ban csak magyarul beszélő plébánost helyeztek az egyházközségbe. 1791-től a református magyar lakosok is anyaegyházat alkottak. Zsidó hitközsége az 1860-as években jött létre, de saját rabbija csak 1884-től volt. A négy etnikum egészen a második világháborúig egymástól területileg elkülönülten élt. 1936-ban alapították ortodox egyházát. Érdekességként megemlíthetjük, hogy Teke 1566-ban mint bortermelő város olyan kiváltságot kapott, melynek értelmében területére tilos volt sört bevinni. Ugyanakkor 1764-ben lovas helyőrséget helyeztek Tekére, amely száz évig maradt itt. Szántóföldjeit az 1890-es években tagosították. 1930-ban 7008 holdas határának 55%-a volt szántó, 23%-a erdő, 14%-a legelő és 10%-a rét. Bortermelése jelentős volt, az állami gazdaság 1980-ban még 140 hektáron művelt szőlőt, szőlői azonban mára nagyrészt tönkrementek.

Az november 3-i műsorban Székely József Botond református lelkész, Mihálci János tanácsos, Demeter Zsuzsanna (73) vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi településről. Összeállításunk első részét sugározzuk.

Műsorunk a 2013 április 7-i műsor ismétlése!