Személyesen ismerte az összes kalotaszegi cigányzenészt!
Könczei Csongor a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának oktatója, tanulmányi programfelelős a táncművészet szakon, docens, etnokoreológiát, a koreográfia művészetét és néptáncot oktat. Évekkel ezelőtt könyvet írt a kalotaszegi cigányzenészekről, akiket akkoriban egytől-egyik személyesen is ismert.
Csongor beleszületett a néptánc világába, hiszen édesapja, Könczei Ádám neves néprajzkutató volt, ő hozta létre, meghatározó szerepet játszott a hetvenes évek második felében a táncházmozgalom elindításában. Édesanyja, Tolna Éva tanár, költő, író 1985-ben megalapította a Bogáncs néptáncegyüttest, és ezáltal továbbvitte, és megújítója volt a férje által megálmodott táncházmozgalomnak. Szóval ebben a közegben nevelkedett Könczei Csongor, aki mindössze 8 éves volt, a négy gyerek közül a legkisebb, amikor édesapja sajnos eltávozott az élők sorából. Interjúalanyunk a vele készített beszélgetés során azt is elárulta, hogy nem akart feltétlenül néprajzkutató lenni, inkább a komolyzenei pálya vonzotta, de a sors úgy hozta, hogy mégiscsak a szülei nyomdokaiba lépett. Az Üsztürü zenekarban játszott, így alkalma volt sok cigányzenésszel együttmuzsikálni.
Könczei Csongor volt a március 9-ei műsor vendége, és főleg arról beszélgettünk, hogy hogyan írta meg könyvét a kalotaszegi cigányzenészekről, amely egyben a doktori disszertációja is volt, és fenn van a Kriza János Néprajzi Társaság internetes oldalán. A könyv 2011-ben került nyomtatásba a Kriza könyvek sorozatban. A Kriza János Néprajzi társaság oldalán, a Digitális Szövegtárban található a Kriza Könyveknél, A kalotaszegi cigányzenészek társadalmi és kulturális hálózatáról címmel. A Csongorral folytatott, közel félórás beszélgetés során szó esik a cigányzenészek életéről, gyerekkori nehézségeikről, hogy milyen áldozatokkal járt az, ha valaki az édesapja mesterségét követte, mennyi tanulás, lemondás, éjszakázás árán vált valaki profi muzsikussá, hiszen akkoriban a kemény konkurenciával is fel kellett venni a harcot, ha nem voltál elég jó, hamar lesöpörtek a pályáról.
