SZÉKELYVARSÁG – Hargita megye (II. rész)

A település Hargita megye legnagyobb kiterjedésű tanyai települése, mely gyönyörű természeti környezetben 900 méter feletti platón, hegyekkel övezve csalogatja a vendégeit. A Fenyédet Tekerőpatakkal összekötő 138-as megyei úton haladva a zeteváraljai víztározótól észak-nyugat irányba 12 km-re, Székelyudvarhelytől 36 km-re van a községközpont. A község határai: északon Gyergyóújfalu és Gyergyócsomafalva, keleten Zetelaka, délen Oroszhegy és Farkaslaka, nyugaton Korond és Parajd. A község 7 tanyabokorból áll: Sólyomkő, Tálasbérce, Forrásköze, Küküllő, Bagzos, Tisztás és Központ. A település területe 7.669 hektár. A község tanyáit összekötő utak és erdei utak hossza 154 km. A község területén, Nagysomlyóban ered a Nagyküküllő. Székelyvarság Oroszhegy anyaközség havasi szórványtelepeiből szerveződött önálló községgé 1907 január elsejétől. “A kultúra okozta erdőirtásra nézve igen tanulságos Varság esete, mely irtáskaszálókból lett mintegy 150 év alatt havasi településsé.” A Varság elnevezés először 1598-ban Báthory Zsigmond idejéből ismert. Jelentése tisztázatlan: lehet a varság szó változata a környékbeli várromokra utalva, vagy a varsa, veszőből font népi halászeszköz + ág szótársítása. A lakosság száma az 1870-es években elérte a 700 főt, míg ma közel 1600-an élnek a településen. A legsűrűbben lakott rész Központ és Tisztás, melyek inkább sorfalunak tűnnek a többi mellett. A lakosság 99%-a magyar nemzetiségű és római katolikus vallású. Fő megélhetési forrása az erdőkitermelés, erdőgazdálkodás, fafeldolgozás, földművelés, állattenyésztés és a népi mesterségek. Az 1990-es évek után közel 30 magánvállalkozás indult fakitermelő, fafeldolgozó és kereskedelmi jelleggel, ami biztosítja az aktív munkaerő körül-belül 70%-nak foglalkoztatását. A községnek már 1880-tól két iskolája volt. Jelenleg 3 iskola működik Kőrősi Csoma Sándor általános iskola néven. A központi részen csökkent a szaporulat, de a tanyákon jók a demográfiai mutatók. Az utóbbi években megnőtt az egyetemeken és főiskolákon tanulók száma is, ami a szakemberhiányt pótolhatná, és a község megmaradásának záloga lehetne.

A január 17-i műsorban Jánosi Gellért római katolikus plébános (2011), Toth Márton erdész, Tifán Attila zsindelykészítő, Dénes Sándor kovács (2011), András Albert gazdálkodó, állategészségügyi technikus, Pál Lajos alpolgármester, Kovács Lajos vállalkozó (2011), Horváth Zsuzsa panzió tulajdonos és Tifán Ervin Csaba iskolaigazgató vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.

Műsorunk a 2015 szeptember 20-i műsor ismétlése!