SZÉKELYVARSÁG – Hargita megye (I. rész)

A település Hargita megye legnagyobb kiterjedésű tanyai települése, mely gyönyörű természeti környezetben 900 méter feletti platón, hegyekkel övezve csalogatja a vendégeit. A Fenyédet Tekerőpatakkal összekötő 138-as megyei úton haladva a zeteváraljai víztározótól észak-nyugat irányba 12 km-re, Székelyudvarhelytől 36 km-re van a községközpont. A község határai: északon Gyergyóújfalu és Gyergyócsomafalva, keleten Zetelaka, délen Oroszhegy és Farkaslaka, nyugaton Korond és Parajd. A község 7 tanyabokorból áll: Sólyomkő, Tálasbérce, Forrásköze, Küküllő, Bagzos, Tisztás és Központ. A település területe 7.669 hektár. A község tanyáit összekötő utak és erdei utak hossza 154 km. A község területén, Nagysomlyóban ered a Nagyküküllő. Székelyvarság Oroszhegy anyaközség havasi szórványtelepeiből szerveződött önálló községgé 1907 január elsejétől. “A kultúra okozta erdőirtásra nézve igen tanulságos Varság esete, mely irtáskaszálókból lett mintegy 150 év alatt havasi településsé.” A Varság elnevezés először 1598-ban Báthory Zsigmond idejéből ismert. Jelentése tisztázatlan: lehet a varság szó változata a környékbeli várromokra utalva, vagy a varsa, veszőből font népi halászeszköz + ág szótársítása.A lakosság száma az 1870-es években elérte a 700 főt, míg ma közel 1600-an élnek a településen. A legsűrűbben lakott rész Központ és Tisztás, melyek inkább sorfalunak tűnnek a többi mellett. A lakosság 99%-a magyar nemzetiségű és római katolikus vallású. Fő megélhetési forrása az erdőkitermelés, erdőgazdálkodás, fafeldolgozás, földművelés, állattenyésztés és a népi mesterségek. Az 1990-es évek után közel 30 magánvállalkozás indult fakitermelő, fafeldolgozó és kereskedelmi jelleggel, ami biztosítja az aktív munkaerő körül-belül 70%-nak foglalkoztatását. A községnek már 1880-tól két iskolája volt. Jelenleg 3 iskola működik Kőrősi Csoma Sándor általános iskola néven. A központi részen csökkent a szaporulat, de a tanyákon jók a demográfiai mutatók. Az utóbbi években megnőtt az egyetemeken és főiskolákon tanulók száma is, ami a szakemberhiányt pótolhatná, és a község megmaradásának záloga lehetne.

A január 10-i műsorban Pál Lajos alpolgármester, Tifán Ervin Csaba iskolaigazgató, Dénes Ildikó egészségügyi asszisztens (2011) és Tifán Anna titkárnő, vendégfogadó (2011) vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét sugározzuk.

Műsorunk a 2015 szeptember 13-i műsor ismétlése!