SZÉKELYPETEK – A megmaradásért küzdenek (II.rész)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
A 2017 szeptember 10-én jelentkező műsorban a Hargita megyei Székelypeteket mutatjuk be. A település Székelyudvarhelytől 18 km-re délre, a Verőfény-tető lábánál fekszik. Közigazgatásilag Kányádhoz tartozik, melytől 5 km-re délre van. A Székelyföld egyik peremfaluja 575-600 méter tengerszint feletti magasságban. Lakosai jobbágyként dolgoztak 1848-ig, ami után a falu lakosai megvásárolták a nagybirtokot. A falu egykori erdőit kiírtották. Ma már csak a derzsi határ felöl találunk erdős területet. A falu a Nagy-Küküllő és a Nagy-Homoród vizválasztó vonalának közelében fekszik. A falu a nevét állítólag a Petki nagybirtokos családról kapta, bár az is lehet, hogy a család kapta a faluról a nevet. Székelypetek első írásos említése 1478-ból való, de ez nem zárja ki, hogy a falu már azelőtt is létezett. A Petki család Erdélyszerte ismert, és szerteágazó családfával rendelkezik. Székelyderzsi águk grófi címet is kapott. A Petki család birtokát később Horváth Dániel vásárolta meg, akit művészetpártoló emberként az a megtiszteltetés ért, hogy 1821-ben Kolozsváron a Farkas utcában az ország első magyar nyelvű színházának megnyitására őt kérték fel. A török dúlások után a németek is sanyargatták a falut, majd a trianoni átrendezés után a bécsi döntés sem hozott enyhülést, hiszen a román-magyar határt a falu fölötti fenyvesnél húzták meg. Ekkor a diákoknak az iskola udvarán, a színtiszta magyar faluban nem szabadott magyarul beszélgetni, csak románul. 1945 után új korszak kezdődött a falu életében. Amit a törökök, tatárok, németek, jégesők, járványok, tűzvészek nem tudtak lerombolni, az sikerült a kommunizmusnak. Ám a falu lakói, sok más erdélyi településhez hasonlóan, nem adták fel a megmaradásért való harcot.
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
A szeptember 10-i műsorban Kerekes András református gondnok, a közbirtokosság elnöke, Szőcs Jánosné Jakab Ilona, Bíró Erzsébet (83), Kerekes Edit óvónő, székelypeteki fiatalok, Székelypetekre hazalátogató fiatalok, Szőcs Levente méhész és Szőcs Jenő gazdálkodó vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gyermekműsor
