SZÉKELYMUZSNA – Egyetértésben évszázadokon át (II. rész)
A 2025 február 23-án jelentkező műsorban a Hargita megyei Székelymuzsnát mutatjuk be. A település közigazgatásilag Székelyderzshez tartozik, melytől 6 km-re nyugatra, az Erdő- és a Csörgő-patak közti magasabb dombháton fekszik. A Székelyföld peremfaluja. Az első írásos forrás, mely említést tesz róla, a XIII. Századból származik. Ebben a forrásban már templomáról tudósítanak, mely minden bizonnyal a Szentegyházának nevezett dűlőn volt. A napjainkban is megtekinthető református templomot az 1400-as években építették és előbb az unitáriusok, majd a reformátusok szerezték meg. Az unitárius templomot az 1700-as évek elején építették. A települést a Rákóczi szabadságharc alatt a császári csapatok rongálták meg, ehhez a pusztításhoz még egy földrengés is társult. Székelymuzsnától északra egy meredek, suvadással feltárt konglomerát sziklafal, a Likoldala emelkedik, melynek sziklaodúi a tatárjárás idején menedékül szolgáltak. Valószínűleg innen kapta a kiemelkedő csúcs, a 816 méter magas Liktető a nevét. Óvoda és iskola is működik a településen, ahol kellemes környezetben, jó körülmények között folyik az oktatás. Tevékeny a Székelymuzsnai Nők Egyesülete és a Viharsarok Egyesületnek is számos közösségépítő programja van.
A február 23-i műsorban Ballai György nyugalmazott református lelkész, Kovács Ibolya nyugalmazott tanítónő, Bán Gergely volt kollektív elnök, polgármester és felesége Ilona, Nemes Anna-Borbála a Viharsarok Egyesület elnöke, Kovács Erika a Székelymuzsnai Nők Egyesületének a tagja valamint Lörinc Dénes gazdálkodó és felsége Zsuzsanna vallomása alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
