SZÉKELYABOD – Élni akar a település (II. rész)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
A 2017 március 26-án jelentkező műsorban a Maros megyei Székelyabodot mutatjuk be. A település Marosvásárhelytől 28 km-re keletre, Makfalvától, a községközponttól 3 km-re északra az Abodi-patak völgyében fekszik. 1920-ig a Nyárádszeredai járás központja volt. Székelyabodot vadregényes táj övezi, amely az évszázadok alatt megőrizte eredeti, ősi székely jellegét és gyönyörű parasztházaival, tornyatlan református templomával hirdeti itt szabad székelyek laknak, akik az idő sodrásában megtartották nemzeti identitásukat. A legendák szerint, az ősmagyarok alapították ezt a települést, amely beleolvad a festői környezetbe. Neve a régi ősmagyar Aba névből eredeztethető. Úgy tartják, hogy az ősmagyar törzsek közül valamelyik itt állomásozott, a falu határában. Az írásokban 1567-ben Abod néven említik. A falu egykor a Nádszeg rétjén feküdt, melyet ma is Kisabodnak neveznek. Az egykori településnek ma már nyoma sincs. Azonban azt beszélik az idősek, hogy egy kisharang van azon a helyen elásva. Ez csak feltételezés, biztosat senki nem tud. A nagyon öreg bácsik azt mondják, hogy az ők nagyszüleik azt mesélték, valamikor ott volt Abod. De ma ezt semmivel nem tudják bizonyítani. Tény, hogy a falut a középkorban 16 kapuval jegyezték. A lakosság száma viszont a XIX. században elérte a hatszáz személyt. Ők szabad székelyeknek vallották magukat, akik nem függtek sem a nemesektől, sem az államtól. Ez meglátszik azon is, hogyan viszonyultak az egyházhoz és a közvagyonhoz. Bármilyen kevés vagyonnal rendelkeztek, az egyházat nem hagyták. Az volt számukra az éltető erő. A református templomot a XVIII. század közepén kezdték el építeni, amikor anyaegyházzá vált Székelyabod. A templomhajó mellett torony is volt, de biztonsági okokra hivatkozva az 1950-es években lebontották. Ma a lakósok által emelt kisebb torony őrzi a titkot, hogy itt jellegzetes építmény állt. A templommal szemben egy családotthon működik, mellette az elemi iskola, ahol előkészítő osztálytól negyedik osztályig pallérozza a diákok elméjét a tanító néni.
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
A március 26-i műsorban Menyhárt Éva Enikő tanítónő, Bíró Ibolya, Bíró Renáta és Nagy Bence kisiskolások, Barabás Rozália nevelőnő, Bíró Vencel, Bíró Mátyás testvére, Nagy Károly, Bíró Mátyás sógora, Nagy Éva kántor és férje Elemér, Madaras Olga (73), Ferenczi Ilona (84) és Nagy László Levente fiatalember vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
Műsorunk a 2016 december 4-i műsor ismétlése!
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
