SIKLÓD – Hegyreszúrt falu a világ végén (I. rész)
A 2016 október 16-án jelentkező Falu világa műsorban a Hargita megyei Siklódot mutatjuk be. A település közigazgatásilag Etédhez tartozik Küsmöddel, Énlakával és Kőrispatakkal együtt. Siklód a hagyományait őrző székely-magyar település a Sóvidéki-dombság északnyugati szegletében. Egy élő skanzen, egy igazi hegyreszúrt falu a világ végén – olvashatjuk a település honlapján. A falu zártságát a település helye, fekvése és domborzati viszonyai befolyásolják. Tengerszint feletti magassága 700-800 méter, a legmagasabb pontja a Siklódi-kő, amely 1025 méteren található. A hagyomány szerint a falu a tatárjárás idején keletkezett és két kecskepásztor alapította. Ősi helyei az Alfalu és a Murva voltak. A határában levő Nagykő nevű hegy nyugati aljában a Városhelynek nevezett helyen egykori település nyomai látszanak, a hagyomány szerint ez volt eredetileg a falu helye. Ettől délre a falu feletti Szőlőbérc élén római őrtorony nyomai vannak. A Városhelytől északnyugatra eső Klastrombércen a hagyomány szerint egykor kolostor állott. Az 1661-es törökdúlás idején a lakosság a Dávidvára nevű helyre menekült, ahol a védművek nyomai láthatók. Ez az ősi védelmi hely a helyiek szerint a tatárjárásidején keletkezett. 1817 pünkösdtől 1818. szeptemberig nem volt eső a faluban és éhínség tört ki. 1848. február 8-án és 1899. február 22-én nagy tűzvész pusztított, míg 1902-ben a Murva, 1951-ben a Papszere égett le. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Parajdi járásához tartozott saját néptanáccsal, rendőrséggel hatalmas, megművelt területekkel. Ma már óvódája és iskolája sem működik a gyereklétszám csökkenése miatt. Siklód területe 1900 hektár körüli. A falu lélekszáma folyamatosan apad, az 1950-es évek végén 1500 körüli lakosa volt, 1992-ben 493, 2011-ben 300, míg ma alig több mint 150 lelket tartanak nyilván. Régi református temploma 1635 és 1645 között épült. 1947-ben újjáépítették, de 1951-ben mégis le kellett bontani, mert az 1929-es évi földcsuszamlás nagyon megrongálta. Új református temploma 1994-ben Kós Károly eredeti tervei szerint készült. A mennyezeti kazettákat Stefanovits Péter és Elekes Károly ingyen festette. Fa haranglába 1784-ből való. Csíkfalvi Csók János építette. A torony egyike Erdély legszebb haranglábainak. Látnivalói között még megemlíthetjük a hagyományos cserepes tűzhelyet, amely ma már csak egyetlen házban lelhető fel. De sokat mondd az első és második világháború hősi hallottainak emlékműve és a turul madaras Millenniumi emlékoszlop is.
Az október 16-i műsorban Raab Vilmos református lelkész, Balázs Piroska gazdasszony, Nagy Lajos nyugalmazott zenetanár, kórusvezető és Szilveszter Ilona (74) gazdasszony vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét sugározzuk.
Műsorunk a 2016 május 22-i műsor ismétlése!
