RAVA – Megbújva a Zunátus alatt (II. rész)
A 2021 február 14-én jelentkező műsorban a Maros megyei Ravát mutatjuk be. A falu közigazgatásilag Gyulakutához tartozik, tőle 10 km-re fekszik keletre. Szomszédai északon és észak-keleten Erdőszentgyörgy, keleten Bözöd, délkeleten Nagysolymos és Hidegkút, délen Csöb, délnyugaton Bordos, nyugaton Gyulakuta, északnyugaton pedig Havadtő. A település templomával eredetileg nem a mai helyén, hanem a Keresztút környékén feküdt, kb. 2 km-re Havadtőtől a mostani Kerekerdő tetején. Ennek az erdőnek a közepén ma is földbevágott út, tégla- és kődarabok találhatók, amelyek a település létezését bizonyítják. Iskolájáról írásos feljegyzések 1784-ből vannak. Hajdanán 8 osztályos bentlakásos iskolája volt, ma I-IV osztállyal működik. Jelenleg unitárius vallásúak lakják de a 16. század második feléig római katolikus vallású volt a falu. Ami nem változott az évek múlásával, hogy az unitárius templom harangja ma is hívja a maroknyi hívet az istentiszteleti alkalmakra. A templomot jobb esetben csak a nyári hónapokban használják. A tetőszerkezetét nemrég felújították, azonban egy alapos javítás jól jönne, de erre a hívek önerőből képtelenek. Pedig egy nagyon szép templomról beszélünk, amit 1805-ben építettek Koncz Márton pap idejében kazettás mennyezettel. Befogadóképessége 500 személy. Mind a templom, mind a torony történelmi műemlékként vannak nyilvántartva. A szószékkorona 1830-ból származik, az orgona viszont 1850-ben készült. A toronyóra 1838-ból való. Az orgona, a harangok valamint a toronyóra szász mesterek munkájára vallanak. A temető a falu kőbevésett történelme. A legrégebbi kibetűzhető sírkő 1831-ből való és Koncz Márton esperes-lelkész sírját jelzi. Ennek oka az, hogy sírkőnek a pataki követ használták, ami nem volt tartós. A 16. század végéig, amikor még kevesen voltak az unitáriusok halottaikat Bordosra temethették, ahová tartoztak. Azonban egy esőben történő temetés alkalmával a Ravából Bordosra vezető patakhíd leszakadt és a koporsó a vízbe esett. E megdöbbentő eset után a többségben lévő katolikusok megengedték az unitáriusoknak, a falu temetőjébe való hantolást. Demeter András így ír a faluról: „Ma, ha kimegyünk a Zunátus tetejére és benézzük a tájat, elfog egy lehangoló, szomorú érzés, látva a sok földparcellát, amelyeken valamikor emberek sokasága dolgozott, ma azonban mindenütt csend van, ezek senkihez sem tartoznak, de a barázdák talán évszázadok múltán is bizonyítani fogják, hogy itt – valamikor – egy szorgalmas földműves nép létezett.”
A február 14-i műsorban Hankó Árpád (83) nyugalmazott üzletes, Kádár Tímea, Datui Gheorghe és Bot Veronika vállalkozók, Andrási Sándor fiatal gazdálkodó, Izsák Jolán (72), Irimiás Elvira, Tamás Julianna, Izsák Rebeka és Vörös Anna vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
Műsorunk a 2020 szeptember 20-i műsor ismétlése!
