RAVA – Megbújva a Zunátus alatt (I. rész)
A 2021 február 7-én jelentkező műsorban a Maros megyei Ravát mutatjuk be. A falu közigazgatásilag Gyulakutához tartozik, tőle 10 km-re fekszik keletre. Szomszédai északon és észak-keleten Erdőszentgyörgy, keleten Bözöd, délkeleten Nagysolymos és Hidegkút, délen Csöb, délnyugaton Bordos, nyugaton Gyulakuta, északnyugaton pedig Havadtő. A település templomával eredetileg nem a mai helyén, hanem a Keresztút környékén feküdt, kb. 2 km-re Havadtőtől a mostani Kerekerdő tetején. Ennek az erdőnek a közepén ma is földbevágott út, tégla- és kődarabok találhatók, amelyek a település létezését bizonyítják. Iskolájáról írásos feljegyzések 1784-ből vannak. Hajdanán 8 osztályos bentlakásos iskolája volt, ma I-IV osztállyal működik. Jelenleg unitárius vallásúak lakják de a 16. század második feléig római katolikus vallású volt a falu. Ami nem változott az évek múlásával, hogy az unitárius templom harangja ma is hívja a maroknyi hívet az istentiszteleti alkalmakra. A templomot jobb esetben csak a nyári hónapokban használják. A tetőszerkezetét nemrég felújították, azonban egy alapos javítás jól jönne, de erre a hívek önerőből képtelenek. Pedig egy nagyon szép templomról beszélünk, amit 1805-ben építettek Koncz Márton pap idejében kazettás mennyezettel. Befogadóképessége 500 személy. Mind a templom, mind a torony történelmi műemlékként vannak nyilvántartva. A szószékkorona 1830-ból származik, az orgona viszont 1850-ben készült. A toronyóra 1838-ból való. Az orgona, a harangok valamint a toronyóra szász mesterek munkájára vallanak. A temető a falu kőbevésett történelme. A legrégebbi kibetűzhető sírkő 1831-ből való és Koncz Márton esperes-lelkész sírját jelzi. Ennek oka az, hogy sírkőnek a pataki követ használták, ami nem volt tartós. A 16. század végéig, amikor még kevesen voltak az unitáriusok halottaikat Bordosra temethették, ahová tartoztak. Azonban egy esőben történő temetés alkalmával a Ravából Bordosra vezető patakhíd leszakadt és a koporsó a vízbe esett. E megdöbbentő eset után a többségben lévő katolikusok megengedték az unitáriusoknak, a falu temetőjébe való hantolást. Demeter András így ír a faluról: „Ma, ha kimegyünk a Zunátus tetejére és benézzük a tájat, elfog egy lehangoló, szomorú érzés, látva a sok földparcellát, amelyeken valamikor emberek sokasága dolgozott, ma azonban mindenütt csend van, ezek senkihez sem tartoznak, de a barázdák talán évszázadok múltán is bizonyítani fogják, hogy itt – valamikor – egy szorgalmas földműves nép létezett.”
A február 7-i műsorban Léta Zsolt unitárius lelkész, Kedei Pál, Izsák Árpád, Nagy Ibolya, Adorjáni Olga, Losonci Sándor és Deák Eszter vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét sugározzuk.
Műsorunk a 2020 szeptember 13-i műsor ismétlése!
