Putyin lépései kiszámíthatatlanok, de egyre nagyobb háború felé mutatnak – Németh Andrással beszélgettünk
Vlagyimir Putyin tegnapi, az orosz-ukrán háború február 24-i kirobbanása utáni második televíziós beszéde óta ismét Oroszországra figyel a Föld valamennyi országa. Egyrészt maga a bejelentés tartalma: az orosz elnök elrendelte a részleges mozgósítást és támogatásáról biztosította a hétvégén rendezendő álnépszavazásokat az „Oroszország Anyácskához” való csatlakozásról. Mindkettő nagyon fontos, főként hogy a részleges mozgósítás mögött számos kérdőjel van, ezek feloldása pedig arra enged következtetni, hogy gyakorlatilag a teljes háborút jelenti.
Ugyanakkor egy nyílt fenyegetést is tartalmazott a bejelentés. Az orosz katonai doktrína értelmében ugyanis Moszkva sokkal szabadabban használhat nukleáris fegyvereket, ha támadás éri az ország területét, márpedig hétvégén minden bizonnyal Oroszországhoz csatlakozik, az álnépszavazások révén Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megye. De Oroszországra szegeződnek a tekintetek az elnöki bejelentést követő események miatt is. Országszerte tüntetések zajlanak, egyre többen fordulnak szembe a Kreml-politikájával, vállalva a letartóztatást, bebörtönzést. Ez látszólag nem tántorítja el semmitől Vlagyimir Putyint, sarokba szorított megsebzett medveként is harcol, és elemzők szerint így még veszélyesebb.
A mai Naprakészben arról beszélgetünk, hogy milyen rejtett előzményei és lehetséges következményei vannak a Putyin-i bejelentésnek. És bár egy diktátor lépései mindig kiszámíthatatlanok, ugye Ukrajna megtámadása mellett sem szóltak észérvek, igyekszünk fogódzót adni ahhoz, mi várható a közeljövőben, az „őszi sár” beállta előtt, után. Németh András, a HVG szerkesztője, külpolitikai szakírója segít eligazodni.
