Ne maradj csendben!
Évekkel ezelőtt került valahonnan a „kezem ügyébe” az egyasszony blog. Emlékszem, milyen erővel szippantott be, mozdulni sem tudtam a gép mellől. Aztán minden nap megnyitottam, várva az új részeket.
Már akkor nagyon kíváncsi voltam, ki az a bátor nő, aki ilyen megállíthatatlanul, őszintén tud írni a vele történtekről. Később megjelent a könyv. Az Egyasszony. Azonnal megvásároltam és egyszuszra újraolvastam. Aztán odaadtam másoknak is, olvassa, aki elég erős és elég nyitott hozzá. Mert Péterfy-Novák Éva könyvéhez erő kell. Képes olyan magunkban mélyen elásott történeteket, fájdalmakat, bánatokat is felszínre hozni, melyekről már megfeledkeztünk, melyekről azt hittük, rég gyógyult sebek.
Később, az Apád előtt ne vetkőzz című könyve is hasonló hatással volt rám. Tudom, sokunkra. Ezekről beszélgetünk Évával, aki Péterfy Gergely író felesége. Ezt azért fontos megjegyezni, mert a beszélgetésben többször említi – az első írását is méltató – Gergőt. És arról is beszélgetünk, hogy miért nem szabad csendben maradni, miért kell jó hangosan jelezni, ha bántanak, ha megaláznak, ha méltatlan helyzetbe hoznak minket. Vagyis miért éri meg, hogy ne maradj csendben.
