NAGYMOHA – Magyar sziget a történelmi szászföldön (II. rész)
A 2024 augusztus 4-én jelentkező műsorban a Brassó megyei Nagymohát mutatjuk be. A település közigazgatásilag Zsiberkhez tartozik, a történelmi szászföldön található. Azon kevés falvak közé soroljuk, amely a történelem során mindig túlnyomórészt magyarlakta volt. Nagymohát eredetileg székelyek lakták, majd a környező falvakba elsősorban szászok költöztek, így azon falvak további arculatát meghatározva. Nagymohán számos népdalt és néptáncot gyűjtöttek a kutatók. Különösen említést érdemel a Kerekes Izsák balladája. A Kriza gyűjteményből való ballada az 1700-as évek legelején keletkezhetett. Nem ismert, hogy pontosan ki, mikor és hol jegyezte fel. Először 1865-ben a Koszorú január 8-i számában közölték le. Azóta számos kutató foglalkozik a ballada eredetével. A mű az ősi magyar epika legjelentősebb darabja. Eredete a honfoglalás előtti időkre vezethető vissza, de főszereplőjét általában mindig aktualizálták. A ránk maradt változat főszereplője Kerekes Izsák, mohai nemesi család sarja, aki a valóságban 1704 június 20-án egy harcban esett el. Izsák sírja mind a mai napig a nagymohai temetőben található. Református temploma felújítás alatt áll a domb tetején. A hívek ragaszkodnak egyházukhoz és református hitükhöz. A gyereklétszám megfogyatkozott – akár a lakosság száma – ennek ellenére működik az elemi iskola jól képzett tanítókkal és nagyon színvonalas oktatásban részesülnek a kis nebulók.
Az augusztus 4-i műsorban Dobai Aranka és Klózer Eszter tanítónők, Gyerkes Sándor helyi tanácsos, méhész, Áros Ibolya, Szabó Gizella, Áros Jolán háziasszonyok, Molnár Béla és Mária nyugdíjasok valamint Áros Szónia és Dobai Mária Stefánia fiatalok vallomása alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
Műsorunk a 2023 október 15-i műsor ismétlése!