NAGYAJTA – Kovászna megye (II. rész)
A település Sepsiszentgyörgytől 20 km-re északnyugatra az Ajta-patak völgyének torkolatánál, az Olt völgyének jobb parti teraszán fekszik. Közigazgatásilag Középajta tartozik hozzá. Első írásos említése 1332-ből való, a pápai tizedjegyzékben Ahch néven jegyzik. A falu 1703-ban vásártartási szabadalmat kapott Lipót császártól, de mivel 1705-ben kitört a kuruc-labanc háború, így ezt nem gyakorolhatta. 1783-ban viszont újra megkapta a vásártartási jogot. Unitárius templomerődje a román kori templom helyére épült a 15. században késő gótikus stílusban. A református temploma 1841-ben, az ortodox temploma 1866-ban épült. Nagyajtán nagyon sok híres ember látta meg a napvilágot. Itt született a Cserei család több neves tagja, Molnos Dávid természettudós, Kovács István történész, jogász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az erdélyi történetírás úttörő alakja, Kriza János unitárius püspök, teológiai tanár, költő, néprajzkutató, nyelvész, Bara István költő, Bihari József Kossuth-díjas színművész, Kisgyörgy Zoltán gyógyszerész, docens, gyógynövénykutató, de Mojszesz Frigyes sporttörténész is. Ugyanakkor nagyon sokat tett a falu közművelődéséért Biró Albert, aki a Polgári Olvasóegylet tagjaként, és fényképészként megörökítette a falu életét a múlt században.
A január 25-i műsorban Barabás Mihály nyugalmazott iskolaigazgató, kertészmérnök, Fábián Levente a Kriza János Gimnázium igazgatója, Fekete Judit unitárius tiszteletes asszony, Nagy Adél tanítónő, Benkő Klára tanítónő, Péter Géza tanár, a Gazdag Miklós Polgári Daloskör karnagya, Mándoki Rozália (74) és Simon Áron (78) gazdálkodó vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi településről. Összeállításunk második részét sugározzuk.
Műsorunk a 2014 július 13-i műsor ismétlése!