Molnár Dénes emlékezete a Bernády Galériában
Marosvásárhelyen, a Bernády Galériában látható a Hatás-Visszahatás címet viselő kiállítás, Molnár Dénes grafikusművész, és gyermekei, Molnár Krisztina és Molnár D. Dénes közös tárlata. A cím találó, hisz nem csak Molnár Dénes hatott, természetes módon, mesterként, gyermekire és művészetükre, hanem igenis, ők is hatottak édesapjukra. Kezdeti stíluskeresésük, saját hangjuknak keresgélése majd megtalálása közepette olyan kifejezési módokkal lepték meg apjukat, amelyeket Molnár Dénes is izgalmasnak talált és beemelt művészetébe. Még az is lehet, hogy festészetének rendkívüli szín-gazdagsága gyermekeinek köszönhető. Az azonban bizonyos, hogy korát meghaladó szereplője volt a marosvásárhelyi képzőművészeti életnek. Művészi kifejezésmódja elsősorban sok helyen értetlenkedést váltott ki, műfaji sokfélesége pedig egyedülálló volt ebben a környezetben. Érdeklődési köre és lendülete, energiája szintén.
Fametszetei, műemléképületekről, templomokról készült sorozata, mely azután albumban is megjelent, páratlan dokumentumértékével egyedi 
kezdeményes volt abban az időben. Molnár Dénes feladatának is tekintette ezeknek a templomoknak a megörökítését, nem csak saját örömére adta vissza metszet formájában ezeket, hatalmas örömmel. A metszet, a fa, a kő, a rézmetszet különös kihívással bírt számára, ezek mesterségére diákjait is végtelen türelemmel tanította. A mesterséget senkitől nem sajnálta, legfőképpen nem tanítványaitól és persze gyermekeitől. Grafikáinak egyik meghatározó szeletét jelentették karikatúrái, a műfaj sajátosságait, hatását, esztétikáját mindvégig mélyrehatóan tanulmányozta. A karikatúra írásainak is meghatározó eleme volt. Marosvásárhelyen több alkalommal is szervezett országos humorgrafikai tárlatot. Nagy Miklós Kund újságírót, művészeti írót kérdeztük először is arról, hogy emlékkiállítás-e ez a tárlat?
Molnár Dénes 17 esztendővel ezelőtt hunyt el. Ennyi idő már elegendő ahhoz, hogy egy életmű a művészettörténet részévé váljék, és meghatározza a város képzőművészeti palettáját. A szakma számára. A családnak, a rokonoknak mindig is a hatalmas űrrel kell szembesülniük, amit a távozó hagy maga után.
Egy édesapa mindig meghatározó személyiség gyermekei életében, hisz fogja a kezüket, irányítja lépéseiket. És különösen érvényes ez akkor, ha szakmai kiteljesülésükben is hatalmas szerepe van. Molnár Dénesnek fia és lánya is képzőművész lett végül, még akkor is, ha mindkettőjük életében voltak és vannak kitérők. A Bernády Házban látható tárlat, az ő képeik is a falakon azt bizonyítják, hogy külön utakon, de életük meghatározó része a festészet, a grafika, a metszetek, mindaz, amit édesapjuk gondoskodása óvott valamikor. Molnár D. Dénes elsősorban a grafika, a metszet terén mozog otthonosan, Molnár Krisztina a festészetben, a színekben. Mindegyiküket más-más világ ragadta magával, ellenben ha gondosan megnézzük a mostani kiállításon szereplő, régebbi munkáikat, bizony sok helyütt fedezünk fel közös vonásokat. Édesapjuk mindkettőjük életének meghatározó része volt, hisz egyetemi felkészülésüket, gyakorlati tudásukat, a mesterség elsajátítását, és az állhatatosságot, a szakmával szembeni alázatot tőle tanulták.
Szerkesztő: Szuszámi Zsuzsa
