MEZŐBÁND – A székely Mezőség központja (I. rész)
A 2019 május 12-én jelentkező Falu világa műsorban a Maros megyei Mezőbándot mutatjuk be. Mezőbánd nagyközség, a székely Mezőség központja, egykor járási székhely volt. A Komlód vagy Kapuspatak bal partján fekszik, Marosvásárhelytől 24 km távolságra, Mezőpanit, Mezősámsond, Mezőgerebenes, Mezőmadaras és Kisikland községek határai között, tengerszint felett 332 méter magasságban. Közigazgatásilag hozzá tartozik Derekulya, Marosesd, Hidegvölgy, Nagyvölgy, Szénáságy, Szénafű, Feketelak vagy Öreg, Mezőpete, Száltelek, Uraly és Istentó. Mezőmadaras 2004-ben levált Mezőbándtól és önálló közigazgatási egységgé alakult. 1332-ben Band néven említik először az írásokban. A középkorban tiszta székely falu, némelyek szerint ez volt Cigla mezeje, a székelyek ősi letelepedési helye, ahová a hunok maradékai húzódtak vissza. A faluba a 16-17. Században olvadt be Székelygerebenes, Adósfalva, Súgófalva, Kistelek, Csükmöd, Rózsásfalva és Egerháza. Az Omlás déli csúcsán a középkorban vár állott. A 17. Században több nemesi udvarházat említenek itt, köztük I. Rákóczi György özvegyének Lorántffy Zsuzsannának udvarházát.
1857-ben a falu majdnem teljesen leégett. 1859 óta rendszeres hetivásárai vannak. Határában bronzkori emlékek kerültek elő. Rózsásfalván római pénzeket és római telep maradványait találták. A mezőbándi temető avar részéből került elő az a lepénysütő tál, amelyet a történészek a szlávok első biztosan keltezhető erdélyi nyomának tartanak, keletkezését 600-630 közé teszik. Mezőbánd fontos közlekedési csomópont is. A községközponton haladnak át azok a megyei utak, amelyek Radnóton vagy Nagysármáson keresztül Kolozsvárral teremtenek kapcsolatot. A keskenyvágányú vasútvonalak megszüntetéséig, 1994-ig fontos szerepe volt a belső mezőségi települések (Szászlekence, Mezőméhes) és Marosvásárhely közötti árúforgalom és utasforgalom megvalósításában. Itt született Agyagási Károly orvos, költő, műfordító, Siklódy Tibor magyar tájképfestő és Mátéfi Eszter kézilabdázó. De szeretettel emlékeznek a helybeliek néhai Márton Dénes tanárra is, aki több évtizeden keresztül végzett meteorológiai megfigyeléseket a településen. Munkáját 2006-ban Mezőbánd éghajlati monográfiája címmel meg is jelentette.
A június 10-i műsorban Lukácsi Szilamér református lelkész, Sinka András római katolikus segédlelkész, Böjthe Zoltán tanár, Szabó Barna református főgondnok, Szabó Ilona a nőszövetség elnöke, Nagy Levente vállalkozó és Szabó Róbert Dezső gazdálkodó vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét sugározzuk.
Műsorunk a 2017 október 15-i műsor ismétlése!
