Mandátummérleg – Klaus Iohannis 10 éves országlása
December 21-én hivatalosan lejár Klaus Iohannis államfő mandátuma – a belpolitikai helyzetre való tekintettel azonban az Alkotmány értelmében marad, amíg meg nem választjuk az utódját. Ehhez előbb új kormány kell, ami jelenleg nagy kihívásnak tűnik, de ez más történet. Hivatalosan tehát véget ér Klaus Iohannis kétéves államfői mandátuma. A rendszerváltás utáni Romániának ő a negyedik államfője, az egyetlen, akinek nem volt kapcsolata a régi rendszerrel, sem pártolója, sem ellenzője nem volt.
Pályáját fizika tanárként kezdte, 2000-ben Nagyszeben polgármesterévé választották a Német Demokrata Fórum színeiben – vezetése alatt a város felvirágzott, nemcsak aszfaltoztak és betonoztak, hanem turisztikai és kulturális szempontból is fejlődött. 2013-ban csatlakozott a Nemzeti Liberális Párthoz, hamarosan a párt elnöke lett és innen a sors a Cotroceni-palotáig katapultálta. A 2014-es első első győzelme utáni hangulat 1996-hoz volt hasonlítható, legutóbb akkor, Emil Constantinescu megválasztásakor volt olyan eufória az államfő személye körül – a kommunista, a rendszer által legyőzött értelmiségi és a játékos Traian Băsescu után jött egy magas, jól fésült, kimérten beszélő szász, aki a „tace și face” (hallgat és teszi a dolgát) politikus illúzióját keltette.
Az első mandátum során azonban még részben sem sikerült teljesítenie az elvárásokat, ennek ellenére 2019-ben könnyűszerrel újrázott. A tettek nélküli elnök második mandátuma végére minden elődjénél jobban elkoptatta magát, az INSCOP felmérése szerint az állampolgárok 16,2 százaléka bízik benne. Traian Băsesu második mandátuma után ez az arány 22,1 százalék volt, míg Ion Iliescu esetében 49 százalék. Az egy mandátumos Emil Constantinescu bizalmi indexe is 19 százalék volt. Klaus Iohannis államfő két mandátumát, 10 éves elnökségét vesszük górcső alá a mai Naprakészben.
Illyés Gergely politikai elemző segít a visszatekintésben.
