KÜKÜLLŐKEMÉNYFALVA – Az elnéptelenedés felé vezető útról visszatérve (I. rész)
A 2018 augusztus 12-én jelentkező műsorban a Hargita megyei Küküllőkeményfalvát mutatjuk be. A település a Hargita hegység lábánál terül el, a Nagyküküllő folyó két partján. Közigazgatásilag Fenyédhez tartozik. Hozzá legközelebb eső város Székelyudvarhely, amelytől 12 km-re fekszik. Zömében római katolikus vallásúak lakják, de néhány református, unitárius és ortodox vallású is él a faluban. A település a nevét egy kemény lóról kapta, amellyel húzatták a fenyőrönköket. Lakóit már a régmúlt idők óta “hétszilvafás” székelyeknek hívták.
Soha nem voltak jobbágyok, földműveléssel, állattenyésztéssel és fakitermeléssel foglalkoztak. Ez jellemző rájuk ma is. 1566-ban Keményfalva néven jelentkezik az okiratokban, 1602-ben Keményfalva Kikellő néven fordul elő. A középkorban nem volt saját temploma, a hívek misére Zetelakára jártak. Mai templomukat 1802-ben építették, egy régebbi helyére. Katolikus temploma műemlékké van nyilvánítva, melynek védőszentje Szent László. 1989 előtt és után is rohamosan apadt a falu lélekszáma. Sok fiatal kitelepedett Magyarországra. 1996 után viszont változás következett be. Itt is fellendült az ipar és a kereskedelem, ami csak jót tett a falunak.
Az augusztus 12-i műsorban Fórika János római katolikus plébános, Incze Ferenc a Nagy-Küküllő közbirtokosság elnöke, Toth Árpád nyugalmazott tanító, Vízi Enikő óvónő, Bíró Jolán és Bíró Zoltán vállalkozó vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét sugározzuk.
Műsorunk a 2018 január 21-i műsor ismétlése!