Korlátozzák a szexuális nevelést az iskolákban. Milyen kockázata van ennek?
Döntő házként fogadta el tegnap a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely szerint szexuális felvilágosítást az iskolákban csak nyolcadik osztálytól és a szülők írásos beleegyezésével lehet tartani. A tanóra neve pedig egészségügyi nevelés lenne. Mindez a gyermekvédelem jelszava alatt zajlik. Egyesek a melegpropagandától, a genderlobbitól féltik a gyerekeket, mások attól tartanak, hogy a szexuális nevelés tulajdonképpen a szexet népszerűsítené. Ezzel még messzebb kerültünk attól, hogy a tanulmányaik végeztével a hazai iskolákat pszichoszexuálisan is érett személyiségként hagyják el a fiatalok. Ezzel a megosztó, ám nagyon fontos témával foglalkozunk ma, szexuális nevelés az iskolában.
Arra a kérdésre keressük a választ, hogy az újjunk mögé bújunk, mármint a politikum, amikor a szexuális oktatás tantárgyat egészségügyi nevelésnek eufemizálja? Olyan körülmények között, hogy a 15 év alatti anyák, vagy nevezzük nevén, a lányanyák, Európa-szinten közel fele romániai. 2020-ban 731, 15 évesnél fiatalabb kiskorú szült gyermeket Romániában. A hazai tizenévesek, és nem 18-19 évesekre kell gondolni, pornográf tartalmakat fogyasztanak.
„A szexuális nevelés nevű tantárgy bevezetése lábbal tiporná a szülők akaratát és azt az alkotmányos jogukat, hogy döntsenek saját gyermekeik oktatásáról” – hangsúlyozzák sokszor és sokat a tantárgy bevezetésének ellenzői. Húzható éles határ a között, hogy miről dönthet, kell döntsön a szülő és miről nem? Vagy egyáltalán hogy tevődik fel ez a kérdés?
Dr. László Éva pszichológus, a BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének oktatója a Naprakész vendége.
