KERESZTVÁR – Fontos magyarnak megmaradni (II. rész)
A 2021 augusztus 15-én jelentkező műsorban a Brassó megyei Keresztvárat mutatjuk be. A település Brassótól 22 km-re északkeletre a Barcasági-medence és a Csukás-hegység peremén fekszik. A település elsődleges magyar neve Lélfalva, amelyet ebben a formájában 1361-ben említenek először. Lélfalvából idővel Nyén lett, 1403-ban már így nevezik a helységet. A 19. század második felében úgy gondolták, hogy a könnyen elírható Nyén helynév postai bonyodalmakat okozhat, ezért Nyén falu német nevének, a “Kreuzburg”-nak magyarra fordításával Keresztvár lett a község neve, 1898-ban már így szerepel. Más forrás szerint 1905-ig viseli a Nyén nevet. A Német Lovagrend által 1212 és 1214 között épített Kreuzburg várát hagyományosan a falutól északkeletre, egy hegytetőn állt rommal azonosították. Az 1920-as években a vasútépítéshez nyitott kőbánya az 1960-as évekre ezt a várat a heggyel együtt eltüntette. Az újabb kutatások azonban tisztázták, hogy a keresztesek vára nem itt, hanem a Tatárhágón, Bodzavám felett állt, ahol romjai ma is láthatók. A település szülötte Gazdáné Olosz Ella textilművész, de itt látta meg a napvilágot Kalik Károly matematikus, egyetemi tanár is.
Az augusztus 15-i műsorban Kis Zoltán református lelkész, Gábor Margit elszármazott, Blănaru-Bulgaru Gabriella gyógypedagógus és Gábor Sarolta (85) háziasszony vallomása alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
Műsorunk a 2020 október 18-i műsor ismétlése!
