II. Erzsébet királynő halála – egy korszak vége. Mit jelent a brit monarcha halála?
Szeptember 8-án, életének 97. évében meghalt II. Erzsébet angol királynő – gyászol az egész Szigetország. Részvétüzenetet küldtek az országok államfői és miniszterelnökei, köztük Nicolae Ciucă kormányfő és Klaus Iohannis államfő. Előbbi azt írta, II. Erzsébet királynő hidakat épített a nemzetek és az emberek között, amelyek megmaradnak a jövő generációi számára. Az államfő azt írta: a brit uralkodó a hűség és a közszolgálat iránti elkötelezettség szimbóluma volt. Egyperces néma csenddel tisztelgett az ENSZ-közgyűlés és a Biztonsági Tanács. II. Erzsébet, a leghosszabb ideig regnáló brit monarcha, aki 70 évet töltött a trónon. Fia, Károly király lesz, III. Károly néven. A királynőről lesz szó a mai Naprakészben, aki segít eligazodni, az Nagy Gábor, a HVG vezető szerkesztője.
Elkészítettük II. Erzsébet királynő portréját, illetve azt, hogy milyen protokoll érvényes a halála után.
Erzsébet 1926-ban született York hercegének és hercegnéjének, a későbbi VI. György brit királynak és Erzsébet királynénak) elsőszülött gyermekeként. Születésekor nagyapja, V. György volt a trónon, aki után a nagybátyja, Dávid walesi herceg, majd az édesapja következett a trónöröklési sorrendben, ő csak a harmadik volt. Nagybátyja viszonylag fiatal volt még ekkor, így elképzelhetetlennek tartották, hogy Erzsébet valaha trónra kerülhet. Nagybátyja VIII. Eduárd néven került a trónra, ám végül lemondott a címéről, mivel egy elvált amerikai nőt akart feleségül venni, az anglikán egyház fejeként azonban ezt nem tehette meg. Így került a trónra 1936-ban édesapja, VI. György. Ekkor kezdték készíteni az uralkodásra, bár ha húga, Margit helyett az anyakirályné fiúgyermeket szül, ő következett volna a trónutódlási sorban. Erzsébet királynő az etoni főiskola alelnökétől, Henry Martentől tanult jogot, a Canterbury érsek okította vallástörténelemre, illetve francia anyanyelvű nevelőnőktől tanult meg franciául, sőt kiváló úszó volt, még egy bajnokságot is megnyert 13 évesen. De a II. világháború alatt is komoly szerepet töltött be – a brit hadseregben szolgált a női haderőben, ahol szerelőnek és sofőrnek képezték ki, ám öt hónapnyi szolgálat után már tiszteletbeli parancsnoki fokozattal tüntették ki.
Fotó: fickr.com
Erzsébet 1947-ben ment férjhez Fülöp görög és dán királyi herceghez, aki lemondott címéről. Házasságuk 73 évig tartott, Fülöp 2021-ben bekövetkezett haláláig. Erzsébet édesapja, VI. György király az utolsó éveiben különböző egészségügyi problémákkal küzdött, lánya pedig gyakran képviselte őt különböző nyilvános eseményeken. 1952-ben például egy nemzetközösségi útra küldte a fiatal párt, a 25 éves Erzsébet és Fülöp herceg éppen egy fa tetejére épült hotelben tartózkodtak Kenyában, amikor édesapja 1952. február 6-án elhunyt. A királynő csak reggel értesült a halálhírről. A sajtó azonnal megírta, hogy „hercegnőként ment fel a fára, és királynőként jött le”.
Ettől a pillanattól kezdve Erzsébet életében gyökeres változás következett be, elkezdődött egész életen át tartó szolgálata, amelyről 1947-ben Dél-Afrikában, a Nemzetközösséghez intézett rádióüzenetében így fogalmazott: „Mindannyiuk előtt fogadom, hogy egész életemet, legyen bár rövid vagy hosszú, az önök szolgálatának szentelem.” II. Erzsébet volt a leghosszabb ideig regnáló brit monarcha, aki 70 évet töltött a trónon. A korábbi csúcstartó üknagyanyja, Viktória királynő volt, aki 63 évig és 217 napig volt trónon. Elemzők szerint II. Erzsébet amolyan állócsillag volt a brit monarchia és a nemzetközi politika egén. Sztoikus alkata révén minden vihart, társadalmi változást átvészelt, és amikor már valóban szükséges volt, változtatott is – nem csupán a brit monarchia intézményét változtatta meg, hanem sikerült országát átkormányoznia a rendkívüli változásokon. Halálával kétségkívül űr keletkezett az Egyesült Királyság történelmében, amelyet most fiának, Károlynak kell betöltenie, aki III. Károly néven uralkodik.
A korona című filmsorozatból ismert, hogy a brit királyi család tagjainak halála esetére milyen forgatókönyvek lépnek érvénybe az udvartartásban, hogyan kell viselkedjen a politikai elit, hogyan és mikor közöl információkat a média. A család tagjaihoz angliai hidak nevét társították: a 2021-ben elhunyt Fülöp hercegre Forth Bridge, II. Erzsébet királynőre pedig London Bridge kódnéven hivatkoznak. Ez egyébként azért van így, mert korábban a hívásokat a telefonkezelők is hallhatták. A halálhírt legelőször a miniszterelnökkel közlik, ezt követi a brit kormány munkáját összehangoló, miniszteri beosztású kabinetvezetőt, aki továbbadta a hírt a kormány tagjainak és a vezető beosztású hivatalnokoknak. A brit korona alá tartozó országokkal a külügyminiszter közli a gyászhírt.
A médiumok közül először a Press Association és a BBC értesül. Azonnal leállnak a műsorok és az évekkel ezelőtt előkészített, folyamstosan frissített, a királynőről készült fényképek és videó felvételek futnak. A rádiókban villogó kék fény jelzi a piros lámpa mellett a halálhírt, és megszólalnak az előre összevágott válogatás, majd a műsorvezetők. A brit sajtó évek óta készült a királynő halálára, a Times például több mint egy hétre elegendő anyagot írt.
A temetést várhatóan a gyászhír bejelentésétől számított tizedik napon tartják, addig is minden napra elő van készítve a hivatalos program. A királynő halálának másnapján, délelőtt összeül a trónöröklésért felelős tanács és hivatalosan is kikiáltja Károlyt királynak. A királynő koporsóját a második napon szállítják Londonba, a királyi vonattal. A temetés napját nemzeti gyásznappá nyilvánítják és a jövőben várhatóan munkaszüneti nap lesz. Változni fog a himnusz szövege, intézményeket, utcának neveznek át és bélyegeket, bankjegyeket nyomtatnak újra, Károly király arcképével.
