HOMORÓDKARÁCSONYFALVA – Hargita megye (II. rész)
A település Székelyudvarhelytől alig 21 kilométerre dél-keletre a Kis-Homoród völgyében fekszik 530 méter tengerszint feletti magasságban. Közigazgatásilag Oklándhoz tartozik. Nevét onnan kapta, hogy olyan személy birtoka volt, aki karácsonykor született, ezért ezt a nevet viselte. Először 1333-ban jelenik meg a pápai tizedjegyzékben Karachni majd 1334-ben Karasun néven. Kiemelkedő dombon áll védőfallal övezett unitárius temploma. Román kori szentélye máig fennmaradt, 1495-ben és 1496-ban bővítették, ekkor épült tornya is. Kazettás mennyezete a 18. század első felében készült. A 18. Században emberáldozatot is követelő harc folyt a templom birtoklásáért a katolikusok és az unitáriusok között, végül a katolikusok 1783-ban külön templomot építettek maguknak. Görög katolikus temploma 1880-ban épült, de kevés híve volt. A falu déli bejáratától jobbra emelkedő Dongó-hegynél sós vizű forrás vize tört fel, melyre a XX. század elején fürdőtelep épült, de az 1930-as évekre romba dőlt. Közmunkával azonban évekkel ezelőtt helyreállították. Szelídgesztenye ligete egyedülálló a Székelyföldön.
A március 29-i műsorban Tamás Huba római katolikus plébános, Benedek Tímea és Tímár Melinda tanítónők, Béla Irma nyugalmazott tanítónő, Szentpáli Géza a közbirtokosság titkár-helyettese, Benedek Mihály bivalytenyésztő és Barabás Károly gazdálkodó vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
Műsorunk a 2014 november 16-i műsor ismétlése!