HODGYA – A bajban össze kell tartani (II. rész)
A 2024 november 17-én jelentkező műsorban a Hargita megyei Hodgyát mutatjuk be. A település közigazgatásilag Felsőboldogfalvához tartozik, melytől 5 km-e terül el. Dombokkal körülvett völgyben fekszik a Gátpatak mentén. A falu a tatárjárás idején keletkezett. A település ősei előbb Vécke és Szent-Demeter határában a Hogya pataknál laktak, ahol a hagyomány szerint Hogya falu feküdt a tatárvárnak nevezett „Sorok” árkán túl. A falu neve először 1567-ben bukkan fel a János Zsigmond által készített kapujegyzékben Hoggia néven – olvassuk Andrási-Pálfi Magdolna monográfiájában. Az interneten azonban más évszámokkal is találkozunk. Református temploma 1812 és 1825 között épült. Korábban mind a Felszegnek, mind az Alszegnek külön temploma volt, melyeket azonban le kellett bontani súlyos állapotuk miatt. Vita után az új templom az Alszegen épült fel. Gyermekhiányról nem panaszkodnak az óvódában és iskolában. A tanintézmény ma egy modern épületben a Kálvin házban máködik. Hodgyáról 2006-ban jelent meg Andrási-Pálfi Magdolna falumonográfiája. A faluban Józsa Béla költőnek emlékmúzeuma volt, 2004-től Néprajzi Gyüjtemény működik az épületben. De híres szülöttei között emlegetik még Pál Árpád matematikust, Pálffy Árpád szobrász-keramikust, Pálffy Károly közírót és Orbán Judit agyagszobrászt is.
A november 17-i műsorban Pálfi Csaba volt tanácsos, Szabó Ida tanítónő, Demeter Joó Emese óvónő, Ábrahám Emőke tanárnő, Pálfi Ida üzletes, Kovács Magda háziasszony és id. Pálfi Sándor vallomása alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
