Három év háború: a propaganda és a geopolitika útvesztői
Napra pontosan 3 évvel ezelőtt 2022. feburár 24-én hajnalban kezdte el Ukrajna bombázását Oroszország. És ezzel elkezdődött és a mai napig tart a legnagyobb európai háború a második világháború óta. A nyugati közösség összezárt az agresszor ellen, az egység három év után most már reped, de még megvan. Igaz ugyan hogy vannak, akik együtt dübörögnének az Ukrajnát kiárusítókkal, figyelmen kívül hagyva, hogy az orosz-ukrán háborút nem területszerzési háborúként kell leírni, mert Moszkva háborús célja alapvetően továbbra is Ukrajna semlegessége, az, hogy ne törekedjen kétoldalú védelmi együttműködésre. Oroszország azt szeretné elérni, hogy Ukrajnát vissza tudja kényszeríteni az orosz érdekszférába. A mai Naprakészben megnézzük, hogy mit tudunk a háborúról, emberveszteség, hadianyag, illetve elfoglalt területek tekintetében. Beszélünk arról, hogy van-e háborús fáradtság a harcoló felek, illetve az agresszor elleni védekezést támogatók között. Szó lesz arról, hogy milyen hatása van a propagandának a háborúra. Kitérünk arra is, hogy a washingtoni politikaváltás azt is jelenti, hogy Ukrajna teljes vereségre van ítélve? Mert az egyértelmű, hogy Donald Trump pálfordulása miatt Ukrajna helyzete romlott. És beszélünk arról is, hogy egy Ukrajnában elért orosz győzelem mit hozna egy önbizalomtól duzzadó Oroszországtól az öreg kontinensnek.
Jójárt Krisztián, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatója elemzi az orosz-ukrán háború elmúlt három évét és a fegyveres konfliktus végkimenetelének lehetséges forgatókönyveit.
