GELENCE – Szobrok, kopjafák, jelek emlékeztetnek (II. rész)
A 2024 szeptember 29-én jelentkező műsorban a Kovászna megyei Gelencét mutatjuk be. A település községközpont, Alszeg, Felszeg, Szaladár és Ladia nevű részekből áll. Eredetileg Szaladár és Ladia összeolvadásából keletkezett. Kézdivásárhelytől 10 km-re a Gelencei-patak fölgyében fekszik. Területe ősidők óta lakott. Határában több ezer éves kultúrák nyomai kerültek elő. A középkori települést orbai székelyek alapították. Nevét először 1499-ben VI. Sándor pápa bullája említette. Gelence lakossága az évszázadok folyamán mindvégig katolikus maradt. Lakossai fontos szerepet töltöttek be a háromszéki esperességben. Esperesei 1628 és 1648 között folyamatosan gelencei plébánosok voltak, ez a 17.-18. század folyamán többször is megismétlődött. Lakosságát az idők folyamán több pestisjárvány tizedelte, melyek közül a legsúlyosabb az 1747-es volt. Ennek emlékét a műemléktemplom déli bejárata előtt elhelyezett faragott kőoszlop őrzi. Iskolái és óvodái vízhangosak a gyerekzsivalytól. Templomait vallásos lelkületel látogatják a hívek. A nagy elődök és események emlékét lépten-nyomon szobrok, kopjafák, jelek őrzik.
A szeptember 29-i műsorban Ilyés Botond János polgármester, Kelemen Dénes (89) nyugalmazott tanító, fafaragó, Tímár István dalárda vezető, Lukács József (74) dalárda alapító tag és Szakács Simó Juliánna vandéglátó vallomása alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
