GAZDAÉLET – Székely nyúl, Török J, Virág Gy, Szőcs A,
A 2015 február 17-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek. A társulás legtöbb településen csak papíron működik. Hogy hatékonnyá tegyük újra kéne szervezni őket. Virág György csíklázárfalvi farmerrel beszélgetünk. Nagy mennyiségben kell előállítani a zöldséget, ha be szeretnénk kerülni a nagy üzlethálózatokba. Szőcs Antal backamadarasi kertészmérnökkel készült interjúnk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Jó volt a tavalyi mustármagtermés, az értékesítéssel viszont gondok adódtak. Török Jenő mérnök, a Hargita megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója válaszol kérdéseinkre. Egy új nyúlfajta – a székely nyúl – kitenyésztésére vállalkozott a csíkpálfalvi dr. Rákossy Zsigmond állatorvos. Nála jártunk a Gazdaélet mikrofonjával. Háromnegyed egy után lesz nyereményjáték, majd ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek:
Romániában a megművelt termőföldek összterülete egyetlen év alatt 875 ezer hektárral – 13,93 millió hektárról 13,05 millióra – csökkent – hívta fel a figyelmet legfrissebb felmérésében az Országos Statisztikai Hivatal (INS). Az ország még így is a hetedik helyet foglalja el az Európai Unióban a megművelt területek méretére vonatkozó táblázatban, melynek élén továbbra is Franciaország áll 27,8 millió hektárral. A területek 45 százalékán mezőgazdasági profilú vállalkozások dolgoznak. (Krónika/Gazdaélet)
Egyelőre nem tett kárt a Hargita megyei növénykultúrákban a rendkívül változékony székelyföldi időjárás. Bár január elején a megye minden részén gyakran mínusz 20 fok alá csökkent a hőmérséklet, olyan nap is volt, amikor több településen éjszaka tavaszias, 9-10 fokos hőmérsékletet mértek. Kár érhette viszont a mínusz húsz fok körüli fagyok idején a szőlőt. A csonthéjas fajtákat veszélyezteti leginkább egy hirtelen bekövetkező fagy, ugyanis például a cseresznye-, meggy- vagy barackfáknak rövid a mélynyugalmi állapotuk, és a növényben annyira beindul a rügyduzzadás, hogy a fagy károsíthatja a termőrügyeket, ez már mínusz 15 fokos hideg esetén is megtörténhet. (Krónika/Gazdaélet)
Soha nem volt tartósan ennyire alacsony a Hargita megyei krumpli ára, s már most biztosra vehető, hogy a gazdák jelentős része veszteséggel zárja az évet. A székelyföldi termelők jelenleg még mindig csak 40-45 banis kilogrammonkénti áron tudják eladni a terményt. A bőséges választék miatt a nagybani felvásárlók válogatósak lettek: ha a termelő piros burgonyát kínál, akkor nekik fehér kell, vagy fordítva, és már nem fogadják el a pityókát 35-40 kilós zsákokban – mint korábban -, csak 20-25 kilósokban.” A jövőt illetően sem lehetnek derűlátók a Hargita megyei krumplitermesztők, ugyanis a legvalószínűbb forgatókönyv szerint még a jelenleginél is alacsonyabb szintre csökkenhet a krumpli ára. Egyesek kezdenek pánikba esni, és amilyen áron viszik, úgy adják a krumplit. (Krónika/Gazdaélet)
Nem bizonyította hatékonyságát a falopás elleni okostelefonos rendszer – legalábbis Kovászna megyében. Háromszéken közel öt hónapja működik a rendszer, de sok vele a gond és vannak kiskapuk, vélik szakemberek. A rendszer lényege, hogy a rönkszállítók indulás előtt az okostelefonjaikon generálnak egy kódot, amely egyszeri rakományra érvényes, és ennek számát feltüntetik a szállítólevélen. A rendszer legnagyobb hibája éppen az, hogy olyanok kell használják, akiknek semmi közük a modern technológiákhoz, mutatott rá a Területi Erdészeti és Vadászati Felügyelőség főfelügyelő-helyettese. Nagy Dániel szerint gyakori, hogy a rönkszállítók tévednek az adatbevitelkor, ezért a rendszer leáll. A tévedéseket írásban kell jelenteni, és az erdészeti felügyelőség szakemberei a helyszínen kell javítsák azt. Háromszéken mindössze négy ellenőr van, ezért a folyamat lassú, előfordul, hogy a fakitermelő napokig kénytelen várni, míg kijavítják a hibát. Másik probléma, hogy a központi szervert egy személy kezeli, az egész országból hozzá érkeznek be a hibajavítási kérések, mondta Nagy Dániel. Az erdészeti szakember szerint az is probléma, hogy túl hosszú ideig – esetenként tíz óránál is többet – érvényes a szállítólevél, ezidő alatt több fuvart is lebonyolíthatnak. A Pro Wood faipari klaszter elnöke Kádár Rezső szerint hiányos a rendszer, ugyanis a fa útját csak a feldolgozó kapujáig követi. A cégek udvarán történő mozgást a régi, papír alapú rendszerrel kell jelenteni, így nem zárul be a kör. (Kovács Zsolt)
Romániában 30-40 ezerre tehető a méhészek száma, a gazdák 60 százaléka tagja az Országos Magyar Méhészegyesületnek. Az OME 1958-ban alakult, az ország negyven megyéjében működik fiókszervezete, ahol saját értékesítési felületekkel is rendelkeznek. Románia egyébként méztermelés szempontjából a negyedik Európában, Spanyolország, Németország és Magyarország után. Világszinten a legnagyobb termelők Kína (22 százalékát állítja elő a globális össztermelésnek), az Egyesült Államok (6), Argentína (6) és Törökország (5). Fogyasztás szempontjából Románia már az utolsók között szerepel az EU-ban. A legnagyobb fogyasztók Németország, Ausztria, Svájc, Magyarország és Görögország évenkénti 2-3 kilogrammal, majd Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia következik 1-1,8 kilogrammal. Romániában az éves, egy főre jutó fogyasztás 0,2-0,4 kilogramm. (Krónika/Gazdaélet)
Fejtörést okoz a cukor tárolása a túltermelés miatt. Maros megyében tavaly az itt valaha mért legnagyobb cukorrépa-termést jegyezték, hektáronként több mint 50 ezer kilogrammot. A szakértők szerint a túltermelés nem exportálható, és a lerakatokban már nincs hely. A Román Cukorrépa-termelők Egyesületének elnöke, Ion Armeneanu szerint a helyzetet a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség egyik bukaresti tisztviselőjének hibája idézte elő. Az érintett alkalmazott ugyanis nem továbbította Brüsszelbe a termelők azon kérését, hogy az Európai Unión kívül is exportálhassanak, hogy megszabaduljanak a fölöslegtől. Ezzel szemben a hatóság azt mondta, hogy a cukorrépagyárak nem teljesítik a kvótát, és a gyárak nem exportálhatnak a második részletben – mondta az egyesület elnöke. (RADOR)
Idén XIII. alkalommal szervezik meg a Nyárádszeredai Kertésznapokat. A február 28-án, reggel 9 órakor kezdődő rendezvényen termékbemutató, vásár, magbörze és könyvstand is várja az érdeklődőket. A hazai és magyarországi cégek, vállalkozók mellett a Budapesti Corvinus Egyetem Nyárádszeredai tagozatának diákjai, valamint a Sapientia EMTE kertészmérnök-szakos diákjai is bemutatkoznak. (Gazdaélet)
Piaci árak Marosvásárhelyről:
Az akácméz kilója 27 és 30 lej, a vegyes mézzé 20 és 22 lej, a káposzta kilója 1 lej és 1 lej 50 bani, a burgonyáé 1 lej és 1 lej 50 bani, a fehér hagymáé 2 lej és 3 lej, a vörös hagymáé 3 és 4 lej, a fokhagyma kilója 10 és 11 lej. A kápia kilója 9 és 10 lej, a töltenivaló paprikáé 5 lej és 6 lej, a paradicsomé 5 lej és 7 lej, az uborkáé 3 lej és 4 lej, a csípős paprika kilója 8 lej, a gomba kilójáért 10 és 12 lejt kérnek. A zeller darabja 1 lej 50 bani és 2 lej, a petrezselyem kilójáért viszont 3 és 4 lejt kell fizetni. A petrezselyemzöld, kapor és zellerzöld kötése 50 bani, a tárkony kötése 1 lej, a cékla kilója 4 lej, a jégcsapreteké és a fekete reteké 3 és 4 lej, a főzőtök kilóját pedig 1 lej és 1 lej 50 baniért vásárolhatjuk meg. A szemes paszuly litere 9 és 10 lej, a murok kilójáért 3 lejt kérnek, a karalábé darabjáért 2 és 3 lejt, a brokkoli kilója 6 és 7 lej, a tojás darabja ezen a héten 55 bani. Egy fej saláta 2 lej 50 bani és 3 lej. Az alma kilója 1 lej 80 bani és 3 lej, a körtéé 4 lej 50 bani és 5 lej, a dióbélé 30 lej, a szőlő kilója 6 lej és 8 lej, a sajté és az ordáé 18 lej, a tej litere 2 lej 50 bani és 3 lej.
Játékunk kérdése:
Miért nehézkes a mustármag értékesítése?
Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2015 február 16-ig:
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
