GAZDAÉLET – Kotró A, György L, Vitus É, Bíró J
A 2014 december 23-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek. Sikeres évet zár a sepsiszentgyörgyi LAM Mikrohitel. Kotró Adél igazgatót kérdezzük. A kápolnásfalusi György Lajos nem szeretné feladni az állattartást, annak ellenére, hogy nehéz és a kölcsönös segítségnyújtás sem működik a gazdálkodók között. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Sikertörténetünkben Vitus Évával a csíkszeredai Búzakalász pékség termelésvezetőjével beszélgetünk glutén mentes termékeikről. Műsorunk második felében a karácsonyvárásról kérdezzük Bíró Jolán küküllőkeményfalvi vállalkozót. Háromnegyed egy után lesz nyereményjáték, majd ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek:
Az uniós tagállamok nagykövetei megszavazták Brüsszelben azt a megállapodást, amely lehetővé teszi a tagországok számára, hogy gazdasági és társadalmi indokok alapján nemzeti hatáskörben lehessen dönteni a genetikailag módosított növények termesztéséről saját területükön. Ezt követően már csak az Európai Parlament támogatására van szükség, a szavazás január közepén várható. A frissen elfogadott javaslat alapján sokkal egyszerűbbé válik a tiltás, amelyet nemcsak környezeti és egészségügyi, hanem egyéb indokokra is lehet majd alapozni. A köztermesztést lehetővé tévő tagállamoknak óvintézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy az ő területükről ne juthasson át GMO más, a GMO-kat tiltó országok területére. Magyarország egyébként vezető szerepet játszott a tárgyalások során a GMO-mentességért folytatott harcban, míg Románia nem ellenzi a genetikailag módosított növények termesztését. (Krónika/Gazdaélet)
A mezőgazdasági minisztérium 23 milliárd lejből – a bruttó hazai össztermék (GDP) 3,36 százalékából – gazdálkodhat a következő évben. A kormány eredeti elképzeléseihez képest a minisztérium kérésére 98 millió lejjel egészítették ki a tárca jövő évi költségvetését. A kiegészítésre azért volt szükség, mert a minisztérium nem tudta volna garantálni, hogy év végéig ki tudja fizetni az igényelt támogatásokat. A költségvetés egyébként lehetővé teszi a minisztériumi alkalmazottak bérének „megérdemelt” növelését is. (Krónika/Gazdaélet)
Hosszabb időre kiható gazdasági hátrányt okozhat a romániai állattartók és a húsipari ágazat számára a kéknyelv-betegség megjelenése az országban. A járvánnyal kapcsolatban szigorú nemzetközi szabályok vannak érvényben, melyek alapján az érintett ország csak az utolsó fertőzési góc felszámolása után három évvel exportálhat élő szarvasmarhát. Romániában a járványkitörtést az ország déli és keleti részén regisztrálták augusztus elején, ezt követően Erdélyre és a Bánságra is kiterjedt. Eddig Buzău, Temes, Hunyad, Szeben, Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyében jeleztek gyanús eseteket. A felmérések alapján, országos szinten 160 településen mutatták ki a fertőzést, az augusztus óta eltelt időszakban mintegy 1.000 állat betegedett meg, és legalább 200 elpusztult. (Krónika/Gazdaélet)
Karácsonyra sem érkeznek meg az uniós segélycsomagok Maros megyébe, ahol 78.000 ember jogosult az uniós alapokból folyósított élelmiszercsomagokra. Ez a megye lakosságának több mint tíz százaléka. Ez szomorú és elgondolkodtató, hiszen nem minden ember kerül önhibájából szegénységbe. Az élelmiszer leszállítására vonatkozó szerződést december 2-án írták alá az európai ügyekért felelős minisztériummal. Az óriási mennyiségű élelmiszer beszerzését, csomagolását nem valószínű, hogy december folyamán lebonyolítják. Amint megérkezik az élelmiszer, a jogosultakat levélben értesítik. (Népújság/Gazdaélet)
Nyári áfacsökkentés várható a húsiparban. A kormány már 2015 júniusában csökkentheti a húsipari termékek áfáját 24 százalékról 9 százalékra, amennyiben az államkassza bevételei ezt lehetővé teszik – jelentette be Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter. Tavaly szeptemberben ugyanekkora mértékben csökkentették a sütőipari termékek áfáját, a kormány felmérései alapján jelentősen visszaszorult az adócsalás az ágazatban. A szaktárca felmérései azt mutatják, 2010 júliusa után, amikor Romániában a megszorító intézkedések következtében 19 százalékról 24 százalékra emelkedett az áfa, a húsiparban megnőtt az adócsalás, meghaladja a 200 millió eurót is. (Krónika/Gazdaélet)
Közel 200 köbméter illegálisan kitermelt fát koboztak el a rendőrök Maros megyében egy akció keretében. Az ellenőrzés során 3 bűncselekményt és 69 kihágást észleltek a hatóságok. Összesen 188 köbméter fát foglaltak le, 49.300 lej értékben illetve 374 darab fenyőfát. A rendőrség felhívja a lakók figyelmét, hogy bárki tehet feljelentést, ha rendellenességet észlel, a 112-es sürgősségi segélyhívó számon. Országos szinten 49.000 köbméter hivatalos dokumentumok nélkül szállított fát foglalt le a Román Rendőrség az év első 7 hónapjában. Ez 65 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. A hivatal mintegy 1.500 személyt hallgatott és vizsgált ki erdészeti bűncselekmény gyanújával. A kirót büntetések értéke 9 és fél millió lej. (Híradó)
Közel 1.000 karácsonyfát kobozott el a háromszéki rendőrség. Csernátonban és Szentkatolnán az egyik cég székhelyén 914 karácsonyfát találtak, amelyek eredetét nem tudta bizonyítani a tulajdonos, ugyanakkor kiderítették, hogy az illető cég 39 fenyőfát már törvénytelenül értékesített. A karácsonyfákat elkobozták, a cégvezetőt 4.000 lejre bírságolták. Az árapataki rendőrök két kiskorú fiatalt értek tetten, amint öt fenyőfát vágtak ki engedély nélkül a környékbeli erdőből. A rendőrség és az erdészek ezekben a napokban nagyerőkkel vadásszák a törvénytelen karácsonyfa árusítást. A szigorú hatósági eljárás miatt Sepsiszentgyörgyön hiánycikk a karácsonyfa. A sepsiszentgyörgyi piacon szórólapok segítségével irányítják olyan cégek székhelyére az érdeklődőket, akik külföldről behozott, faiskolában nevelt fenyőfákat kínálnak. (Kovács Zsolt/Gazdaélet)
A román lakosság karácsonykor megközelítőleg egymillió disznót fogyaszt el, ami az évi fogyasztás 14 százalékát jelenti, és több mint 400.000 állatot a háztájon vágnak le – nyilatkozta Ioan Ladoşi, a Disznóhústermelők Országos Egyesületének elnöke. Ladoşi szerint a farmokon egy év alatt körülbelül 3,5 millió disznót vágnak le, ezek közül mintegy 400.000-et karácsonykor. Emellett évente 1,6 millió disznó érkezik importból az országba, ezek közül 200.000 állat a karácsonyi ünnepek előtti időszakban. (Mediafax)
A Maros megyei Marosbogáton és Mezősámsondon két trichinellózisos esetet fedeztek fel az elmúlt két hét alatt a labóratóriumban tesztelt húsok során. A sertéseket elégették, a gazdák kártalanítására pedig elkezdték az eljárást. Az állatorvosok felhívják a sertést vágók figyelmét, hogy kötelezően vizsgáltassák meg az állat húsát, még akkor is, ha azt a saját gazdaságban tenyésztették. (Híradó)
A hagyományos élelmiszerek száma idén 298-ra csökkent a tavalyi 4.500-ról, miután a tanúsító szabályok szigorúbbá váltak – jelentette ki Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter. Ami miatt annyira lecsökkent a hagyományos élelmiszerek száma, az, hogy ezeket a termékeket tilos ipari módon előállítani. A törvény módosítása arra kötelezi a termelőket, hogy ne csapják be többé a fogyasztókat. Cons¬tantin szerint a hagyományos termékeknek főként belföldön van piaca, a mézet kivéve, amelyet exportra is visznek. (Háromszék)
Piaci árak Marosvásárhelyről:
Az akácméz kilója 27 és 30 lej, a vegyes mézzé 20 és 22 lej, a káposzta kilója 1 lej és 1 lej 50 bani, a sóskáposztáé 4 és 5 lej, a burgonyáé 1 lej és 2 lej, a fehér hagymáé 2 lej és 3 lej, a vörös hagymáé 3 és 4 lej, a fokhagyma kilója 12 lej. A kápia és a paradicsompaprika kilója 9 lej, a töltenivaló paprikáé 5 lej és 6 lej, a paradicsomé 6 lej és 7 lej, az uborkáé 3 lej és 4 lej, a csípős paprika kilója 8 lej, a gomba kilójáért 10 és 11 lejt kérnek. A zeller darabja 1 lej 50 bani és 2 lej, a petrezselyem kilójáért viszont 3 és 4 lejt kell fizetni. A petrezselyemzöld, kapor és zellerzöld kötése 50 bani, a tárkony kötése 1 lej, a cékla kilója 4 lej, a jégcsapreteké és a fekete reteké 3 és 4 lej, a főzőtök kilóját pedig 1 lej és 1 lej 50 baniért vásárolhatjuk meg. A szemes paszuly litere 9 és 10 lej, a murok kilójáért 3 lejt kérnek, a karalábé darabjáért 2 és 3 lejt, a brokkoli kilója 7 lej, a tojás darabja ezen a héten 50 bani. Egy fej saláta 2 lej 50 bani és 3 lej, a padlizsán kilóját 2 és 3 lejért kínálják. Az alma kilója 2 lej és 3 lej 50 bani, a körtéé 3 lej és 5 lej 50 bani, a birsalma kilója 7 lej, a dióbélé 30 lej, a szőlő kilója 2 lej 50 bani és 5 lej, a sajté és az ordáé 18 lej, a tej litere 2 lej 50 bani és 3 lej. (Dobos Levente-Szilveszter)
Játékunk kérdése:
Milyen termékek előállítására helyezi a hangsúlyt a csíkszeredai Vitus Éva?
Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2014 december 29-ig:
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
