GAZDAÉLET

A 2013 augusztus 6-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek. Nem könnyű a gazdálkodás, de a nehézségek ellenére sem kellene feladni. Hosszú távon megtérül a befektetés. Böjthe Zoltán mezőbándi kertészmérnököt kérdezzük. Ezt követően az augusztus elején esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos praktikákkal szolgálunk. Sikertörténetünkben ma a tekei Borsos László borászt ismerhetik meg. Ellátogatunk a nagyborosnyói Joós Gyula farmerhez, akivel a jelen problémáiról és a mezőgazdaság jövőbeni kilátásairól beszélgetünk.Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.

Gazdahírek:

Nem hozta meg a várt eredményeket a termelőket érintő átalányadó bevezetése. A mezőgazdasági tárca felmérése szerint a termelői engedéllyel rendelkező 650.000 gazdából 121.000 nyújtották be azt a 221-es számú adóívet, amelyben az adózás alá eső jövedelmeiket kell bevallaniuk – ez csupán az ötödrésze annak, amennyivel számoltak. A felmérések szerint az adózási kedv Bihar megyében volt a legnagyobb 8.159 bevallási ívvel, a második Maros, 7.544-gyel. Ezzel szemben Călăraşi megyéből mindössze 419-en, Buzăuból 284-en, Ilfov megyéből pedig mindössze 15-en nyújtották be az adóbevallási ívet a hatóságnál a június 25-ei határidőig. A törvény szerint 50 és 500 lej közötti bírsággal sújthatják azokat a gazdákat, akik nem töltötték ki az adóívet. (Krónika/Gazdaélet)

Jelentős eltéréseket mutatnak a burgonyával beültetett parcellák a csíki medencében. Helyenként még méregzöld, erőteljes a növények levélzete, máshol azonban már lesárgultak, lebarnultak a levelek. Az elmúlt hetek időjárása kedvezett a levélbetegségeknek, így a védekezés is intenzív ott, ahol futja erre. Folyamatosan permeteznek a gazdák a burgonyaföldeken, hiszen a gyakori esőzések és az ezt követő hirtelen felmelegedés következtében a ragya megütötte a burgonyákat. A gazdák többsége már 5-6 alkalommal permetezett a gombás betegségek ellen, de helyenként a kártevők támadásával is szembe kellett nézniük a termelőknek. Az alcsíki termelők – az előző évekhez hasonlóan – többen a brassói felvásárlóval kötöttek szerződést, így az általuk termelt pityókából burgonyaszirom készül. A felvásárló 65 banit fizet egy kilogramm termésért, és az államtól további 10 banit kapnak a gazdák, mivel ipari feldolgozásra termelnek. Az így szerződött termést már a földek széléről elviszi a felvásárló, így a gazdáknak sem a raktározással, sem a kialakuló árral nem kell számolniuk. (7határ)

Hektáronként átlag 20 tonna krumplitermésre számítanak idén a Kovászna megyei mezőgazdászok. A csapadékos időjárás kedvezően befolyásolta a burgonya növekedését, így a többéves átlaghoz viszonyítva nagyobb mennyiséget fognak betakarítani a gazdák. Idén egyébként kevesebb területen ültettek krumplit a háromszéki termelők, mivel tavaly nagyon sokat nem tudtak értékesíteni még 60 vagy 30 banis áron sem. Jelenleg 1, 1 lej 20 baniba kerül egy kiló krumpli Kovászna megyében. (Agerpres/Gazdaélet)

Romániában idén az uniós országok közül a második legnagyobb kukoricatermés várható – áll az Európai Bizottság egy jelentésében. Az uniós szakértők szerint Romániában idén 11,3 millió tonna tengerit fognak begyűjteni, vagyis kétszer annyit, mint tavaly. Az egyetlen, nagyobb terméshozamú uniós ország Franciaország. Nemrég a mezőgazdasági miniszter azt mondta, az átlagon felüli gabonatermésnek köszönhetően növekedni fog a bruttó hazai össztermék. (Rador)

Románia újrakezdte az öntözővíz szezonális exportját Magyarországra egy több mint 30 évvel ezelőtt megkötött szerződés értelmében. A Maros Arad melletti szakaszán szivattyúzott vizet 50 kilométeres vezetéken keresztül szállítják. A vezeték Tornya mellett halad át az országhatáron, és Mezőhegyesig tart.Az összesen mintegy százezer euró értékű szerződés értelmében Románia vállalja, hogy évente legalább 1,7 millió köbméter vizet szállít Magyarországra. Miközben Magyarország még fizet is az importöntözővízért, nem mondható el ugyanez az Arad környéki gazdákról. Mindössze két mezőgazdasági társulás kötött ilyen jellegű szerződést, de az általuk megművelt terület is a megye mezőgazdasági területének csupán tíz százalékát teszi ki. Az Arad megyei helyzet nem egyedülálló: többek között Dolj megyében sem vásárolnak öntözővizet az államtól, hogy ne növeljék a termelési költségeket. Így a 160 ezer hektáros mezőgazdasági területből mindössze 18.000 hektáron öntöznek. (Krónika)

Románia évente több tíz tonna erdei gyümölcsöt exportál az Unió tagállamaiba – főként Németországba, Franciaországba, Svájcba és Olaszországba -, az így értékesített gyümölcsöket főként a székelyföldi megyék erdeiben gyűjtik be. Csak az elmúlt évben a Román Erdészeti Hivatal (Romsilva) közleménye szerint több mint 350 tonna erdei gyümölcsöt exportáltak a nyugati országokba Romániából. A szakértők szerint a Kárpátokban termő áfonya iránt azért nagy a külföldi érdeklődés, mert természetes körülmények között, vadon nő, vegyi anyagoktól mentes, kezelésmentes és műtrágyamentes növényről származik, s mint ilyen, a biofeldolgozásban inkább használatos, mint a termesztett áfonya. (Krónika)

Tájékoztatjuk hallgatóinkat, hogy ma tartják a búcsút Csíkvacsárcsiban és Gyimesközéplokon Urunk Színeváltozása búcsúra várták a zarándokokat. Csütörtökön, augusztus 8-án Csíkszentdomokoson Falunapokra, Székelykeresztúron Kisasszonynapi vásárra várják az érdeklődőket. A hétvégén, szombaton és vasárnap falunapokat tartanak Bögözben, a Korond melletti Árcsón pedig fazekas vásárra kerül sor – tudjuk meg a Hargita megyei Tanács és a Hargita megyei Agrárkamara által összeállított vásárnaptárból. (Gazdaélet)

Játékunk kérdése:

Mivel foglalkozik a csombordi Bakk Imre?

Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2013 augusztus 11-ig:

540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro