GAZDAÉLET – Vissza az egészséges táplálékhoz
A 2021 március 30-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, A gyergyószentmiklósi Cimbalmas Tivadar évekkel ezelőtt tönkölybúza termesztésbe kezdett. Vele készült interjúnk. A Csíkszerebában élő Mogyorós László, az Agri-Cultura-Natura Egyesület tanácsadója bioburgonya kísérletezésbe fogott. Negyed egy körül őt kérdezzük. Majd a március végén, április elején esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Próbálnak hatékonyan gazdálkodni a visszakapott területeken Bibarcfalván. Cséki Péterrel, a Közbirtokosság elnökével készült interjúnk. A főállás mellett méhészkedéssel is foglalkozik az ákosfalvi Osváth Zsolt. Ő válaszol kérdéseinkre.
Gazdahírek
Hiába rendelkezik óriási potenciállal, az EU-ban a romániai a legelmaradottabb mezőgazdaság. A foglalkoztatottak 21,8 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, azonban az ágazat csak 4,1 százalékát adja a bruttó hazai terméknek (GDP). A román agrárium egy sor strukturális problémával küszködik, ami miatt nem csak a fejlett nyugati országoktól van lemaradva, de még Bulgária is megelőz bennünket. A mezőgazdasági termelés hatékonysága nagyon alacsony Romániában, aminek egyik fő oka az, hogy a gazdaságok zöme megélhetési gazdaság, amely főleg a tulajdonos és annak családjának közvetlen szükségleteit hivatott fedezni. A farmok átlagos kiterjedése nálunk a legkisebb az egész Európai Unióban, csupán 3,7 hektár. Utánunk Görögország és Szlovénia következik 7 hektáros átlaggal. Magyarországon 11 hektár egy farm átlagos mérete, míg a területek koncentráltsága terén éllovas Csehországban, Dániában és Szlovákiában 130, 75, illetve 74 hektár. (maszol.ro/Gazdaélet)
Románia 21 folyóvizének elemzésekor valamennyiben kimutatták a mikroműanyagok jelenlétét. Három és fél hónapba telt, amíg megvizsgálták a Romániát átszelő legjelentősebb folyóvizeket. Ezekből 21 mintát gyűjtöttek össze, és mindegyikben találtak mikro-, illetve nanoműanyagokat. A kutatás készítői regionális szintű intézményközi összefogást javasolnak a jelenség leküzdésére, valamint azt, hogy Románia turisztikai területeit ingyenes ivóvízzel lássák el, hogy ne legyen szükség palackozott vízre. Ugyanakkor bizonyos műanyag csomagolások teljes betiltását is javasolják a kirándulóhelyeken, hogy azok ne kerüljenek a folyóvizekbe. (Agerpres/Gazdaélet)
A Székelyföldön támogatásban részesülő 53 mezőgazdasági nagyberuházásnak több mint a fele, szám szerint 27 Hargita megyében valósul meg a magyar kormány Erdélyi Gazdaságfejlesztési Programján keresztül. A támogatott Hargita megyei nagyberuházások listáján tejfeldolgozókat, pékségeket, vágóhidakat, húsfeldolgozókat, zöldség- és gyümölcsfeldolgozókat is találhatunk, de szintén kedvezően bírálták el a nagyobb farmerek, állattenyésztő gazdák fejlesztési, bővítési elképzeléseit is. A csíki burgonyafeldolgozó létrehozását is támogatta az alapítvány. De a remetei tejporgyár mellett támogattak más tejfeldolgozókat is. Az ismertebbek közül a Gordont, a keresztúri vagy a kézdi tejfeldolgozót, akiknek a beruházásához szintén vissza nem térítendő támogatást nyújtanak. Ezenkívül nagyon sok olyan zöldségfeldolgozó egységet támogatnak, amik révén azt szeretnénk elérni, hogy a termelők ne csak nyersanyagként értékesítsék a megtermelt sárgarépát vagy burgonyát, ami elsődleges termékként alacsony árat is jelent. A beruházókat támogatják abban, hogy legalább a nagyobb tételben termesztők mossák, csomagolják és minél nagyobb hozzáadott értékkel tudják értékesíteni a burgonyát és különböző zöldségféleségeiket. Újnak számít egy tojáslégyártó üzem is, mely termékeivel a beruházó kimondottan a turisztikai és a vendéglátóipari szegmenst célozza. A beruházások nyomán Székelyföldön 692 új munkahely keletkezik, ebből Hargita megyében 338 fő számára kínálnak rendszeres havi kereseti lehetőséget. (Székely Gazda/Gazdaélet)
Hullámzó a mangalicatenyésztés iránti érdeklődés. Vannak időszakok, amikor mindenki mangalicával akar foglalkozni, máskor lanyhul az érdeklődés. Pedig megéri foglalkozni ezzel az őshonosnak számító fajtával: a tartása egyszerű, kevés emberi munkára van szükség, nem igényes, tenyész- vagy vágóállatként jól értékesíthető, a húsából készült termékek keresettek, a vevők jó árat fizetnek értük. (Háromszék/Gazdaélet)
Egyre több háromszéki gazda érdeklődik a gyógynövénytermesztés iránt. Sok esetben egy egészségesebb életmódra való átállás okán fordulnak a gyógynövények és az ezekből készült termékek – teák, tinktúrák, kenőcsök, egyebek – felé. Mások a kisebb felületű mezőgazdasági területek hasznosítása érdekében termelnének gyógynövényeket – a gyógynövénykultúrák esetében már tíz árra is kérhető területalapú támogatás. (Háromszék/Gazdaélet)
Azokon a húsvéti ünnepi asztalra szánt bárányokon amelyek bélyegzőjén a 21-es szám szerepel, azt jelenti, hogy a hús a térségből, Hargita megyében engedélyezett és hatóságilag ellenőrzött bárányvágópontokról származik. Az ideiglenes vágópont-nyitási szándékaikat már jelezhetik a szakhatóságnak a gazdák. Nem tanácsolja az élelmiszerbiztonsági pecsét nélküli, ismeretlen helyről vagy állategészségügyi felügyelet nélküli vágásból származó bárányhús vásárlását Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője. A megyei főállatorvos nem titkolja, húsvéti ünnepek közeledtével a hatósági állatorvosok a visszaélések és az esetleges fertőzések megelőzése érdekében a boltokban, a feldolgozókban, a gazdaságokban és a közutakon is megyeszerte sűrűsítik az ellenőrzéseket. A nagyító alá kerülő termékek között főleg a tej, a hús, a hal és a tojás dominál. (Székely Gazda/Gazdaélet)
Megérkezett az első gólya Sáromberkére, a gólyafaluként is emlegetett Felső-Maros menti településre. A madár fészekben töltött életét kamera segítségével élőben lehet követni. A gólyák betartják a hazatérés időpontját, március második felében érkeznek minden évben. Tavaly például március 18-án észlelték az elsőt, idén pedig március 20-án jelezték a hazatértét. A három- és négyéves madarak térnek vissza a vidékre, illetve a faluba, ahonnan elmentek ősszel, az egy- és kétéves fiatal példányok azonban még Dél-Afrikában maradnak. Várhatóan a többi gólya is érkezik hamarosan, hiszen már Ratosnya környékéről is jelezték, hogy láttak huszonöt madarat, Székelytompán pedig egyet. Még Craiováról is telefonáltak, hogy gólyát láttak, és érdeklődtek, hogy eshet-e bajuk a hideg időjárás miatt. Aggodalomra semmi ok, jól alkalmazkodnak az itteni körülményekhez, a lényeg az, hogy legyen, amit egyenek. (Székelyhon/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
