GAZDAÉLET – VI. Gazdanap Kápolnásfaluban
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
A 2018 október 23-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, A hétvégén VI. alkalommal szervezték meg a Gazdanapot és állatvásárt Kápolnásfaluban. Ott készült összeállításunk. Az elején csábító volt, de sokan kihátrálnak a biogazdálkodásból. Máthé Emmát a Székelyföldi Bió Egyesület elnökét kérdezzük. Majd az október közepén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A kisgalambfalvi Miklósi Ildikó levendula termesztéssel foglalkozik. Vele készült interjúnk. Fűszerolaj- és fűszerecet készül a kiskertben termett fűszernövényből. A székelylengyelfalvi Forrai Ildikót kérdezzük. Ezt követően sorsolunk a hűséges hallgatóink között, de ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat is. Majd elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Gazdahírek
Leghamarabb november elsejétől indulhat a juh- és kecskeállományra járó uniós támogatáselőlegek folyósítása – jelentette ki a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva Petre Daea, mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető hozzátette, a szarvasmarhatartóknak szánt támogatások kifizetése december elseje után kerül napirendre: itt konkrétan a fejőstehenekre szóló támogatási jogcímet említette. A Hargita Népe kérdésére Haschi András cáfolta, hogy a földterülettel rendelkező gazdákhoz hasonlóan novemberben az állattenyésztési támogatásokat igénylők is előlegben részesülnének. Mivel az ellenőrzéseket az állategészségügyi hatóság, valamint az országos állattenyésztési hivatal munkatársai végezték, a kifizetési ügynökségnél pillanatnyilag azt sem tudják, mekkora a támogatásra jogosult állatállomány. Ráadásul bizonyos támogatások feltételeként a gazdákat december közepéig a támogatásra jelölt állataik megtartására kötelezik: az intézményvezető érve szerint ilyen esetekben a kifizetés sem történhet meg hamarabb. A törzskönyvezett juhokra és kecskékre fizetendő uniós kiegészítő támogatásra országos szinten 56,1 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre, ám azt Petre Daea sem titkolta, hogy az egyedenkénti támogatás pontos mértékét – az ellenőrzéseket követően összesített állományadatok függvényében – az APIA határozza meg. (Hargita Népe)
Konkrétumokat akartak kicsikarni a Bukarestbe vonult juhászok az agrártárca vezetőségétől, végül csak újabb ígéretekkel mehettek haza nyájaik mellé. Petre Daea agrárminiszter azt ígérte, jövő évtől egyetlen törzskönyvezett berbécset sem lehet eladni, ha azt előzőleg nem tesztelték, ugyanakkor azt is felvetette, megváltoztatják a legelők törvényét, hogy ne fordulhasson elő az, hogy a községi legelőket a polgármesteri hivatalok olyan személyeknek adják bérbe, akik nem foglalkoznak állattenyésztéssel – számolt be az agroinfo.ro. (Haromszék/Gazdaélet)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Panaszkodnak a húsipari vállalkozók a törvényre, amely arra kötelezi a hipermarketeket, hogy az általuk forgalmazott termékek legalább 51 százaléka Romániában készüljön. Szerintük a jogszabály visszafelé sült el. A húsfeldolgozó akár 5 lejes kolbászt is tud kínálni, csakhogy az hús helyett szójából, porokból és bőrből készül A 2016/150-es számú törvény megjelenése óta ugyanis jelentősen megnőtt a hústermékek behozatala, amivel párhuzamosan a helyi feldolgozók külföldön értékesítik termékeiket, vagyis az export is megugrott. Románia nettó importőrből nettó exportáló lett a húskészítmények terén. A termelők azt mondják, a bonyolult jogszabályi környezet akadályozza őket abban, hogy versenyképes áraik legyenek a romániai boltokban, így kénytelenek a határon túl értékesíteni, Németországban, Franciaországban vagy Spanyolországban, ahol nagyobb a vásárlóerő. (Krónika/Gazdaélet)
Románia az idei első fél évben 11,9 millió kilogramm húskészítményt és konzervet hozott be összesen 34 millió euró értékben, 38,9 százalékkal meghaladva a 2016-os importot – idézte nemrég az Economica.net gazdasági hírportál az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatait. A legtöbb húskészítmény Németországból, Lengyelországból és Magyarországról érkezett. Ezzel párhuzamosan a kivitel 14,1 millió kilogrammra rúgott, 47,8 millió euró értékben – ez mennyiségben 28,4 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest, értékben pedig 27,1 százalékost. A legtöbb terméket Németországba, Nagy-Britanniába, és Franciaországban adják el a helyi termelők. (Krónika/Gazdaélet)
Havonta átlagban 20 gazdátlan ebet gyűjtenek be Csíkszereda utcáiról, majd szállítanak a csíktaplocai kutyamenhelyre. A városlakók bejelentéseit is várja a begyűjtést végző alapítvány. Ezt a 0749-416-802-es telefonszámon lehet megtenni munkanapokon 9–16 óra között. (Székelyhon/Gazdaélet)
2022 után teljesen eltűnhet a ketreces tyúktartás Kaliforniában, ha a szavazók igent mondanak a tíz évvel ezelőtti szabályozás további szigorítására. Ráadásul más tagállamokból sem szállíthatnak be ilyen nevelésből származó tojásokat. Tíz évvel ezelőtt arról volt szó, hogy bizonyos állatokat, így például a tojó tyúkokat, a borjakat és a tenyésztésre szánt disznókat nem tarthatják olyan kicsi ketrecekben, amelyekben az állatok lényegében nem tudnak mozogni. Azóta a kereskedelem némileg tovább is ment. A kereskedelmi láncok polcai megteltek ketrecmentes termékekkel. (Háromszék/Gazdaélet)
Az Erdélyi Múzeum Egyesület Agrártudományi Szakosztálya 2018. november 17-én a Határtalan tudomány témájú Magyar Tudomány Napja Erdélyben 17. fórumához kapcsolódóan hagyományszerűen megtartja éves szakmai konferenciáját, amelynek ez alkalommal a Sapientia EMTE, Marosvásárhelyi Karának főépülete ad otthont. A magyar szaknyelv ápolása, művelése mellett a rendezvény célja egy olyan szakmai fórum biztosítása, amelyben a magyar ajkú hazai és külföldi szakemberek, egyetemi hallgatók és doktoranduszok megbeszélhetik/megvitathatják a szakma aktuális kérdéseit, rávilágíthatnak a jövőbeni kihívásokra, és javaslatokat fogalmazhatnak meg ezek megelőzésére, megoldására. A konferenciára olyan előadásokkal, illetve poszterekkel lehet jelentkezni, amelyek a tág értelemben vett agrártudományokhoz tartoznak, illetve más tudományterületek ehhez kapcsolódó témáját dolgozzák fel. (Közlemény/Gazdaélet)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
