GAZDAÉLET – Válasszuk a helyi termékeket
A 2020 szeptember 15-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, A zöldséges kosár programon keresztül is népszerűsíti a mikrozöldeket a székelybósi Bende Lajos zöldségtermesztő. A gazdálkodás egy életforma. Csak úgy lehetünk eredményesek, ha mindent beleadunk a siker érdekében. A szentegyházi Sebők Mihályt kérdezzük. Majd a szeptember közepén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A héderfáji termelők nem szeretnék feladni a gazdálkodást, de tartanak a garázdálkodó medvétől. Peti Etelka gazdasszonynál jártunk mikrofonunkkal. A ravai gazdálkodók is harcban állnak a nagyvaddal. Félő, hogy a termés betakarodás után a gazdaságokat is felkeresi. Tamás Juliánna válaszol kérdéseinkre.
Gazdahírek
A kormány a költségvetés-kiegészítéssel 3,445 milliárd lejt utalt át a Mezőgazdasági Minisztériumnak, amiből az év végéig a különböző pályázatokra kifizethetik a gazdáknak szánt finanszírozást. Az összegből 2,1 milliárd lejt a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnek (APIA) utaltak át, az ügynökségen keresztül juttatandó támogatások előlegének törlesztésére, a fennmaradt összegből pedig a minisztérium által meghirdetett programra utalnak át pénzt. (Népújság/Gazdaélet)
Átutalták a gázolaj-támogatást. A tavaszi mezőgazdasági munkálatokra a kérvények alapján 103.382,895 lejt utaltak át, amiből 67.747.593 liter gázolajat fizettek ki. A gazdák már benyújtották a második fél évre szóló kérvényeiket is. Az összeget jövő év elején utalják át. 2020-ban 1,52 lejt számolnak egy liter üzemanyagért. (Népújság/Gazdaélet)
Több erdővidéki gazda is csatlakozott a Kézdi Lacto Coop tejszövetkezethez, amely így megyei szintűre bővült. A szövetkezés jelentősége abban áll, hogy ilyen módon a továbbiakban nem a multinacionális vállalatok szabályozzák a tej árát. Több év tervezés és munka előzte meg a Kézdi Lacto Coop tejszövetkezet létrehozását, mára azonban a termékek a megyében piacvezetők. (Székelyhon/Gazdaélet)
Az Európai Unió statisztikai hivatalának tájékoztatása szerint a kenyér és a gabonafélék ára Dániában a legmagasabb, 51 százalékkal meghaladja az uniós átlagot. Romániában eközben az EU-átlagnál 47 százalékkal alacsonyabbak az árak. Az Eurostat adatsoraiból ugyanakkor arra is fény derül, hogy Romániában olyan nem EU-tag balkáni államokhoz mérten is olcsóbb a kenyér, mint Észak-Makedónia, Albánia, Szerbia vagy Bosznia-Hercegovina. Gyakorlatilag a górcső alá vett 37 ország közül itt a legalacsonyabb a kenyérár. Összetett oka van annak, hogy az Európai Unió szintjén Romániában a legolcsóbb a kenyér. A székelyföldi illetékesek szerint sokan még mindig az ár alapján döntenek, és az olcsó, gyengébb minőségű terméket részesítik előnyben, így nincs is lehetőség kiugró fejlődésre. Ettől eltekintve javult a kenyér minősége az országban, és a választék is bővült. Térségenként változik, milyen kenyeret fogyasztanak. Van, ahol a vekni, máshol a házikenyér a legnépszerűbb. (Székelyhon/Gazdaélet)
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatai szerint a romániai lakosság átlagosan fejenként havonta nagyjából 8 kilogramm kenyeret eszik meg, ami egy évre 96,5 kilogrammot jelent. Az európai uniós átlag ezzel szemben egy főre 60 kilogramm évente az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint. Viszont a mostani csaknem 100 kilogrammos évi fogyasztás is jelentős csökkenést jelent ahhoz, ahonnan rendszerváltáskor indultunk, a 1989-es esztendő vonatkozásában ugyanis úgy számolnak, hogy egy romániai lakos 130 kilogramm kenyeret fogyasztott el. (Székelyhon/Gazdaélet)
Nem kívánják olcsón elkótyavetyélni az idei, jónak ígérkező burgonyatermésüket a Hargita megyei nagytermelők, ezért a betakarított pityókatermés tárolására kérik gazdatársaikat. A betakarítást az ipari fajtákkal kezdték, de már helyenként az étkezési krumplit is gyűjtik. A hektáronkénti átlaghozam várhatóan 25,5–26 tonna körül alakul, gond inkább a nagyon mélyről induló árakkal van. Míg egyes termelők 50-60 banis árajánlatokról számolnak be, addig mások 1 lejért kínálják portékájukat. És úgy tűnik, ezt sem feltétlenül drágállják a felvásárlók, hiszen még ez is bő 20 százalékkal olcsóbb annál, mint ami tavaly ilyenkor volt. (Székely Gazda/Gazdaélet)
A hazai gépgyártókkal egyetértve áfacsökkentést szorgalmaz a Romániában előállított új traktorok és mezőgazdasági gépek esetében Adrian Oros mezőgazdasági miniszter. Úgy véli, az áfacsökkentés nyomán a használt külföldi mezőgépeket kereső gazdák is inkább az új, hazai gyártású géptermékeket választanák. Romániában tavaly 2700 új traktor talált gazdára, ami stabil, 10 százalék körüli gyarapodásnak felel meg a 2018-ban eladott 2500, vagy a 2016–2017-es esztendőkben áltagosan értékesített 2300-2400 új mezőgazdasági erőgéphez képest. A hazai kisgazdaságok által leginkább kedvelt, 70–90 lóerős teljesítménytartományba tartozó traktorokért a forgalmazók 30 ezer eurót, a jobban kihasználható, 100–140 lóerős mezőgazdasági erőgépekért 40-50 ezer eurót, a 160 lóerő leadására képes traktorokért pedig átlagosan 60-70 ezer eurót kérnek el, áfa nélkül. Az új traktorok persze gyakorlatban mit sem érnek a hozzájuk kapcsolható mezőgazdasági gépek nélkül. A talajműveléshez vagy a takarmánykészítéshez, -szállításhoz szükséges eszközök értéke márpedig egy kisebb, néhány tíz hektárt művelő farm esetében is legalább még egy új traktor árára rúg. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
