GAZDAÉLET – Ültessünk gyümölcsfát és díszcserjét
A 2021 március 16-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Most az ideje a gyümölcsfák és díszcserjék ültetésének. Sándor Zoltán csíkszentsimoni faiskolással beszélgetünk. Majd a március közepén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Külföld helyett az itthoni gazdálkodást választotta a kápolnásfalusi Benedek Szilárd állattenyésztő. Vele készült interjúnk. Saját erőből is lehet sikereket elérni, ha van kitartás és szakmai alázat. A bibarcfalvi Cséki Péter állatorvos, fiatal juhtenyésztő gazda válaszol kérdéseinkre.
Gazdahírek
Hamarosan kész lesz a jó mezőgazdasági gyakorlatok frissített leírása, amely a természetes és a műtrágyával való helyes bánásmódot szabályozza miniszteri rendelettel. Újragondolták a trágyatárolás módját a kis, 8 számosállat alatti és a közepesnek számító, 8 és 40 számosállat közötti gazdaságokban. A kis családi gazdaságnak nincs minden esetben akkora pénzügyi forrása, hogy megépítsen egy saját trágyatárolót. Így a 8 számosállat alatti gazdaságokban meg lesz engedve, hogy a gazdaságban termelődött trágyát a mezőn tárolják, de ezt mindenképp a tiltási időszak előtt ki kell szórniuk. Kissé újragondolták a 8 és 40 számosállattal rendelkező gazdaságok esetét is, itt engedélyezik, hogy ha nem megfelelő nagyságú a meglevő trágyatároló, a kiszórás előtt rövid időszakokra a mezőn is tárolhassanak trágyát. Nagyon fontos, hogy a tárolás ne mindig azonos helyen történjen minden évben, és a trágyát kötelezően szalmarétegre kell rakni, hogy az az esetleges folyásokat felszívja. A most érvényben levő szabályozás szerint a száraz trágyát a szántóföldeken és a kaszálókon, legelőkön november 1. és március 15. között nem szabad kiszórni. A híg trágyát és állati vizeletet a szántóföldeken ugyancsak november 1. és március 15. között tilos kijuttatni, a legelőkre viszont már október 1-től tiltott. Gyakorlatilag az állattartó gazdának akkora tárolót kellett építenie, amiben a téli kötött tartás négy és fél hónapja alatt termelődött trágya elfér. Az állatonként termelt trágyát is újraszámolták, főleg a szabad tartású (legelőn is tartott) állatoknál. Így csökkenni fog a tároló alapterülete és egyben a megépítés költsége is. (Háromszék/Gazdaélet)
Május 17-ig fogadják az erdő-környezetvédelmi kötelezettségvállalásokra vonatkozó 15, illetve 15.1-es alintézkedés negyedik kiírásának a pályázatait, amelyeket az Országos Vidékfejlesztési Program keretében finanszíroznak. Az intézkedés keretében lehívható összeg 22.318.866 euró. Pályázni lehet mezőgazdasági és nem mezőgazdasági területek erdősítése, erdősávok létrehozására, kiegészítő kifizetésekre az önkéntes módon agrárkörnyezeti kötelezettségvállalást eszközlő gazdák számára, azok számára, aki önkéntesen vállalják az ökológiai termelési gyakorlatok és módszerek alkalmazását és fenntartását valamint a gazdálkodást természeti vagy egyéb szempontból kedvezőtlen adottságú területeken. (Hírek/Gazdaélet)
Az elit, szaporítással foglalkozó vagy pedig anyanevelésre szakosodott méhészetek családonként évi 10, illetve 20 kiló cukorlepény-vásárlási támogatásra lesznek jogosultak, de változás várható a védőruházatra és méhészeti eszközvásárlásra kínált támogatás terén is, amit ezentúl egy helyett két alkalommal vehetnek igénybe a méhészek. A vándorméhészek kérésére a szaktárca a PNA-támogatással vásárolható utánfutók és emelő, rakodó berendezések körét a méhészeti konténerekre, pavilonokra is kiterjeszti, továbbá 150-ről 75 méhcsaládra kívánják csökkenteni azt az állomány-küszöböt is, ami fölött térítésmentessé válnak a méhészeti laborvizsgálatok költségei. A romániai méhészek támogatására a PNA keretében a minisztérium tavaly 50,21 millió lejt fordított, idénre a rendelkezésre álló támogatási keretösszeget 50,232 millió lejben, 2022-re pedig 50,186 millió lejben határozzák meg. (Székely Gazda/Gazdaélet)
Egyre aggasztóbb mértékben apadnak a hazai, hivatalos tanúsítvánnyal rendelkező biogazdaságok. Az ágazat szereplőinek tavaly 35 százaléka tűnt el, vagyis az egy évvel korábban bejegyzett 10.200-ból a múlt év végére a minisztérium nyilvántartásában már csak 6.600 maradt. A lemondás, a visszalépés okai összetettek, a folyamat viszont nem tavaly kezdődött. Viszonyításként, öt évvel ezelőtt a romániai ökogazdálkodók tábora még 15 ezer szereplőt számlált. (Székely Gazda/Gazdaélet)
A napraforgó esetében nem, a kukorica- és a cukorrépa-vetőmagok esetében viszont idén tavasszal ideiglenesen ismét engedélyezi a neonikotinoid alapú csávázószerek használatát a mezőgazdasági minisztérium. Az ideiglenes engedély tudatában a hazai vetőmaggyártók és -forgalmazók a neonikotinoid csoportjába tartozó csávázószerekkel kezelt kukorica-vetőmagot január 25. és május 24., míg a cukorrépa-vetőmagok esetében március 1. és május 30. között árusíthatják. A tavaszi időszakra szóló, a két növénykultúra esetében tett engedmények kapcsán a szaktárca az Európai Bizottság 2009-ben elfogadott 1107-es rendeletének 53-as cikkelyére hivatkozik, ami indokolt, növényvédelmi vészhelyzetek esetében lehetővé teszi a tagállamoknak a tiltólistás hatóanyagú készítmények használatának ideiglenes engedélyezését. (Székely Gazda/Gazdaélet)
A Székely Gazdaszervezetek Egyesületének egyik kiemelt irányvonala a „bioszékely” program, amelynek célja a biogazdálkodás fellendítése a Székelyföldön, hiszen a három székelyföldi megye összterületének 35%-a Natura 2000-es tájvédelmi terület. A székelyföldi megyékben mintegy 20.000-25.000 gazda részesül földalapú támogatásban. Ez jövedelmet, megélhetést biztosít számukra. Jól működik a közbirtokosság is, ahol szintén a közösségek részesülnek a megtermelt javakból. Székelyföldön olyan gazdaságokat kell létrehozni, amelyekben egy-egy család el tudja végezni a munkát, és akkora jövedelemre tesznek szert, amiből kényelmesen megélhetnek. Ezért is igyekeznek meghonosítani, népszerűsíteni a biogazdálkodást, mert olyan termékeket állíthatnak elő, amelyekért a kisgazdaságok esetén is megfelelő árat fizet a vásárló. Egy 20-50 állományból álló, gépesített szarvasmarha-tenyésztő farm saját munkaerővel egy négytagú család számára elegendő jövedelmet hoz. Nem utolsósorban erősíteni kell a „Székely termék” mozgalmat. Létre kell hozni ezen belül egy prémium termékcsoportot, amely arról szól, hogy nagyon szigorúan ellenőriznek minden, e védjeggyel forgalmazott terméket, a termelőtől a fogyasztóig. Jelenleg vannak olyan hústermékek, amelyek ezzel a névjeggyel kerülnek a polcokra, de nem lehet tudni, honnan származnak. Vannak már olyan, minőségi szolgáltatást nyújtó vendéglátóipari egységek, ahol kizárólag helyi kézműves termékeket, sajtokat kínálnak, például a háromszéki kastélypanziók. A kettőt összekapcsolva a „Székely termék” nem csak élelmiszeripari, hanem minőségi idegenforgalmi védjegy is lehet. (Népújság/Gazdaélet)
Március 18-án és 19-én zajlik Csíkmadarason a IV. Kertészeti szakmai napok és konferencia rendezvénysorozat a Garden Proiect kertészetnél. A tervezett témák között szerepel a szövetkezetek létfontossága, az organikus tápanyagutánpótlás, az integrációs fejlesztési lehetőségek a székelyföldi mezőgazdaságben, Bogyós gyümölcsök telepítése és termesztése valamint a fóliasátrakról is tartanak előadást.(Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
