GAZDAÉLET – Támogassuk a helyit!
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
A 2017 január 31-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Héjatlan tökmag termesztésével foglalkozik a mezőpaniti Bodó Zoltán. Vele beszélgetünk. Valóságos kincsesbánya Siklód környéke. Rengeteg gyógynövény terem, ami nagyon hasznos számunkra. Balázs Dávid siklódi gyógynövénytermesztőt kérdezzük. A kézdialbisi kistermesztők is megférnek a környék nagytermelői mellett. Vén Pál válaszol kérdéseinkre. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Ezt követően vendégünk lesz Lipták László, az egyik komáromi sertéshízlalda munkatársa. Levendulatermesztéssel foglalkozik a székelyudvarhelyi Nemes Ágnes. Őt hallhatják. Ha valaki csokoládé manufakturát létesít, szinte garantált a siker. A gyergyócsomafalvi Sándor Szilveszter is látott benne fantáziát. Háromnegyed egy után nyereményjátékunk sorsolását ejtjük meg, majd ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Gazdahírek:
Drámai mértékben csökkent tavaly Románia zöldségtermesztése. Az év utolsó 9 hónapjában 20 százalékkal kevesebb zöldséget termesztett az ország – derül ki az Eurostat adataiból. A visszaesés természetesen az árakat is befolyásolta. Az Országos Statisztikai Intézet kimutatása szerint tavaly 10 százalékos drágulás következett be. Bár Románia az európai elsők között van termőterület viszonylatában, a behozat hétszerese az exportnak. (Kolozsvári Rádió)
Egyre több tejet rendelnek külföldről a hazai tejüzemek. Az egy évvel ezelőtti 15,8 százalékot jelentő 10 689 tonnához képest 2016 novemberére már 13 578 tonnára, vagyis a teljes feldolgozott tejmennyiség 20,2 százalékára bővült a külföldi farmokról származó nyers tej volumene. A hazai tejüzemek egyébként a 2016. január-novembere között feldolgozott 882 ezer tonnás tejmennyiség legnagyobb hányadát fogyasztási tejként értékesítették, míg savanyított, illetve joghurt termékek formájában több mint 175 ezer tonna hagyta el az üzemek kapuját. Tejfölből 60 ezer tonnát, vajból 9 895 tonnát, míg sajtból több mint 75 ezer tonnát állítottak elő 2016 első tizenegy hónapjában. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Nehéz mezőgazdasági évet jósolnak Maros megyében. A mezőgazdasági igazgatóság nyilvántartása szerint az ősszel vetett szalmásgabona 70%-a nem kelt ki, így kétséges, hogy tavasszal lesz ebből termés, mivel a munkálatokat az optimális időszak – október 10-e – után végezték el. A fagy beálltakor pedig nem volt hótakaró, amely megvédte volna a magokat. Így az összesen bevetett 37.711 hektárból mintegy 20.000 hektáron gondok lehetnek tavasszal. Az állattenyésztés terén sem lesz rózsás a helyzet 2017-ben. A tej alacsony ára miatt évről évre csökken a szarvasmarha-állomány. Egy időben megérte sertést tenyészteni és velük feletetni a tejet, azonban az orosz embargó miatt a sertéshús ára is lecsökkent. Volt olyan is, hogy az élőállat húsát kilogrammonként 3 lejért kínálták eladásra. Ha 2020 után megszűnik az APIA-támogatás, csődbe juthat az állattenyésztési ágazat Romániában. (Népújság/Gazdaélet)
Tetemes, iparági szinten évi 900 millió eurós veszteség éri az európai repcetermesztőket a neonikotinoid három hatóanyagának betiltása miatt. Mint ismeretes, a repce legveszélyesebb kártevője a repcebolha, amely ellen jelenleg kevés hatékony szer áll rendelkezésre. Az erősen mérgező növényvédő szerek korlátozása az emberi egészség és a természet védelme érdekében nagyon is indokolt. Ugyanakkor a neonikotinoid hatóanyagú szerek a méhekre és vadon élő beporzó rovarokra nagyon mérgezők. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
A romániai lakosság 49 százaléka legszívesebben napenergiával fűtené ki lakását – derül ki egy nyolc országot érintő felmérésből. Erre az ideálisnak mondott fűtésrendszerre való áttéréshez azonban radikális változásra lenne szükség egy olyan országban, mint Románia, ahol az idézett közvélemény-kutatás szerint az otthonok többségét földgázzal működő hőközpontokkal fűtik, vagy távhő van. A megkérdezettek alig 1 százaléka mondta azt, hogy napenergiával fűt, és szintén 1 százalékot tesz ki azok aránya, akik geotermális energiát használnak. (Mediafax/Gazdaélet)
Minden idők egyik legnagyobb időjárás-módosító programjába kezd a kínai kormány. Az úgynevezett “esőcsinálásra” 1,15 milliárd jüant, azaz mintegy 150 millió eurót különítenek el. A tervek szerint a pénzből négy új repülőt vásárolnának, nyolc meglevőt modernizálnának, 897 új esőcsináló rakétát telepítenének, és az így már összesen 1856 esőrakétát rendszerbe kötnék, hogy egy központból irányíthassák. A tervek szerint mindezt három év alatt valósítanák meg. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Játékunk kérdése:
Mivel foglalkozik a székelyudvarhelyi Nemes Ágnes?
Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2017 február 24-ig:
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
