GAZDAÉLET – Szavazzunk bizalmat a kézműves termékeknek
A 2020 november 3-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, A felszeletelt kenyér sokat veszít ízvilágából, mégis sokan részesítik előnyben az előrecsomagolt, szeletelt termékeket. János András Előd csíkdelnei vállalkozóval beszélgetünk. Egyre többen fedezik fel a kézműves, minőségi termékeket a gyimesbükki helyi termékek boltjában. Pál Péterrel és Pál Damiannal készült interjúnk. Majd a gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A gazdálkodók támogatására is számít a székelyudvarhelyi Tegyünk Egymásért Egyesület. Csányi Attila, az egyesület elnöke válaszol kérdéseinkre. A mézeskalács készítés szeretetét a nagyszülőktől örökölte a csíkrákosi Turóczi Erzsébet. Műsorunk második felében őt kérdezzük.
Gazdahírek
Elsöprő többséggel fogadta el a képviselőház azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a helyi önkormányzatoknak, hogy napszámosokat foglakoztassanak. A törvénymódosítás célja az volt, hogy az önkormányzatoknak a kisebb munkálatokra ne kelljen cégekkel szerződniük. Újabb alkalmazottak felvételét jelenleg korlátozzák számukra a jogszabályok. Ezért a kisebb karbantartási, épületfelújítási, közterület-fenntartási munkálatokat saját alkalmazottakkal kellett elvégeztetniük, vagy versenytárgyalást kellett hirdetniük. A szociális segélyért folyamodóknak eddig is kellett közmunkát végezniük a helyi önkormányzatnál, csakhogy ők rendszerint szakképzetlenek, és nem tudnak minőségi munkát végezni. (maszol.ro/Gazdaélet)
Legalább öt évvel frissítené a szarvasmarhatartóknak kínált hazai átmeneti kiegészítő támogatások (ANZ) referenciadátumát Adrian Oros mezőgazdasági miniszter. Az évente folyósított támogatást ugyanis a szarvasmarhatartók máig arra az állománylétszámra kapják, mely 2013-ban a birtokukban volt. A 2013-as referenciadátumhoz kötődő szarvasmarha-állomány sok gazdaság esetében mára már rég nem is létezik, vágóhídra került – ezek a termelők érdemtelenül jutnak pénzhez –, miközben nem illetheti magasabb hazai kiegészítő támogatás azokat az állattartókat, akik fejős- vagy húshasznú állományukat időközben jelentősen bővítették. A 2013-as referenciadátumhoz kötött támogatási politikát a gazdálkodók részéről is sok kritika éri. (Székely Gazda/Gazdaélet)
Jelentős támogatásban részesül az olajos magvak termelése az új Közösségi Agrárpolitika keretében. A szakemberek szerint a 2020–2021-es időszakra vonatkozó uniós és brit előrejelzések szerint az unió kevéssel több mint 17 millió tonna olajos magvat termel majd a jelzett periódusban, ami kevesebb, mint az előző költségvetési időszakban. A csökkenést többek között a kedvezőtlen időjárási körülmények számlájára írják. Az olajos magvak előrejelzett, közel hatmillió tonnás importja nem tudja pótolni az uniós belső termeléskiesést. Az Európai Bizottság következő Közösségi Agrárpolitikai javaslata szerint a tagországok saját belátásuk szerint dönthetnek kötelező vagy egyéni vállaláson alapuló támogatások odaítéléséről, beleértve az olajos magvak termelését is, különösképpen a repcét illetően. (Háromszék/Gazdaélet)
Jelentős eredményt ért el a kataszteri program Hargita megyében, az elmúlt négy évben több mint 62 ezer új telekkönyvet adtak át a földtulajdonosoknak. Az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogy tudják a zsebszerződéseket érvényesíteni, valamint, hogy tudjanak egy olyan jogszabályi hátteret biztosítani, amely gyorsítja a visszaszolgáltatási folyamatot. Ilyen volt a névmódosításról szóló jogszabály is, amelynek köszönhetően lehetővé vált, hogy egy földtulajdonos Ioanról Jánosra magyarosítsa a nevét hivatalosan is. Ez a folyamat Gyergyóremetén és Csíkszentkirályon már le is zárult. Továbbá nagyon jól halad a telkek visszaszolgáltatása Farkaslaka, Csíkszenttamás, Madéfalva, Csíkdánfalva és Tusnád községekben is. (Hargita Népe/Gazdaélet)
A hazai húsfogyasztás növekvő tendenciát mutat. Számítások szerint a hazai húsfogyasztás már 2016 óta meghaladja a belföldi termelést. 2018-ban volt a rekord húsfogyasztás terén az országban, lakosonként 73,8 kilogrammnyi mennyiséggel. Az élőállat-termelés 2007-ben volt a csúcson 1,5 millió tonnával. Pillanatnyilag kiemelkedő a hazai szárnyashús-termelés, a fogyasztás negyven százalékát teszi ki. Mindezek mellett az export és import kereskedelmi mérlege 700 millió eurós deficitet mutat a 2019-es évben. (Háromszék/Gazdaélet)
Gyakorlatilag drágábban vásároljuk vissza a terményeinket, ezzel a művelettel pedig évente átlagosan 1 milliárd euróval „támogatjuk” a külföldi gazdákat és feldolgozókat. A kivitellel szemben ugyanis ennyivel többet költünk a külföldi mezőgazdasági javakra és élelmiszertermékekre. A legfájóbb, hogy a külföldről vásárolt termékekhez gyakran az alapanyagot is mi szolgáltatjuk. Hivatalos adatok szerint a hazai sertéshús szükségletnek például mintegy 70%-a importból fedeződik. Ennek az áldatlan állapotnak az egyik okozója az utóbbi esztendők során a sertéspestis volt. A marhahús tekintetében sem sokkal jobb a helyzet, lévén hogy az állomány évről évre csökkent. Az elemzők a problémát a mezőgazdasági termelés megváltozott struktúrájában vélik felfedezni. A hivatalos statisztikai adatok szerint 1989-ben a mezőgazdasági termelésnek mintegy 54%-át „képviselte” a növénytermesztés és mintegy 46%-át az állattenyésztés. 2018-ra a növénytermesztés részaránya megemelkedett 70,9%-ra, az állattenyésztésé alászállt 27,7%-ra és 1,4%-volt a mezőgazdasági szolgáltatásoké. Ez az arányeltolódás a gazdasági szakértők szerint olyan egyensúlyzavart keltett, amelyet nehéz lesz helyrebillenteni. (Székely Gazda/Gazdaélet)
A kukorica és a napraforgó betakarítása ugyan még nem fejeződött be, de a szektor mérvadó szereplői szerint mindkét kultúra esetében jelentős terméscsökkenésre lehet számítani. Két olyan terményről van szó, amelyek rendkívül fontos helyet foglalnak el, illetve töltenek be a hazai mezőgazdaságban, arról nem is beszélve, hogy az export tekintetében is sokat nyomnak a latban. Ugyanakkor uniós, illetve európai viszonylatban is előkelő helyet foglal el országunk mind a napraforgó, mind pedig a kukorica esetében. Így például a hivatalos adatok szerint 2019-ben 2,6 millió hektárnyi területet műveltek meg törökbúzával, a betakarított termés pedig 16,9 millió tonnára rúgott, a hektáronkénti hozam pedig hektáronként 6500 kg körül volt. Amúgy Románia uniós viszonylatban a kukoricával megművelt területek és az elért termelés tekintetében az első helyre került. A napraforgó esetében a megművelt terület 1,3 millió hektárt tett ki, amelyről 3,45 millió tonna terményt takarítottak be, az átlaghozam 2660 kg hektáronként. (Székely Gazda/Gazdaélet)
November 30-ig fogadja a hazai növénytermesztők és állattenyésztők mezőgazdasági biztosítási díj támogatásokra vonatkozó pályázatait a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR). Az Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) 17.1-es intézkedése keretében a 2019-es őszi, valamint a 2020-as tavaszi vetésekre, továbbá a haszonállatokra és az ültetvényekre, gyümölcsösökre kötött mezőgazdasági biztosításaik után igényelhetnek támogatást a gazdák. A pályázat révén elérhető támogatás a biztosítási díj legtöbb 70 százaléka lehet. A célra elkülönített 15 millió euró felére nem akadt jelentkező. Az intézkedésre eddig 4141 termelő nyújtotta be díjtámogatási kérelmét, összesen 8,891 millió euró értékben kérve a kifizetési ügynökségtől a mezőgazdasági biztosítási díjak nagy részének megtérítését. (Székely Gazda/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
