GAZDAÉLET – Reneszánszukat élik a helyi termékek
A 2020 augusztus 25-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Az elmúlt időszak a vásárlók szemléletét is megváltoztatta. Nagyobb a kereslet a helyi, kézműves termékek iránt. Fülöp Szabolcs székelydályai lelkész, bivalysajtkészítő válaszol kérdéseinkre. A gyimesbükki Degustáriumnál azt tapasztalják, hogy kostolás nélkül is vásárolják az egészséges kézműves termékeket. Pál Pétert és Pál Damiant kérdezzük. Majd az augusztus végén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Legtöbben óvatosak vagyunk, ami a befektetéseket illeti. A székelyudvarhelyi Gálfis csokoládégyár alapítójával, Gálfi Dezsővel beszélgetünk.
Gazdahírek
Costel Alexe környezetvédelmi, erdő- és vízgazdálkodási miniszter kíséretével látogatást tett Maros megyében is, mivel az utóbbi időben egyre több panasz érkezik a szaktárcához az illegális fakivágások miatt, így nagyszabású ellenőrzést kezdeményeztek. A minisztérium, az erdészeti őrség és a rendőrség, valamint a csendőrség tagjaiból álló vegyes csapatok 26 erdészeti igazgatóságon vizsgálódnak. Maros megyében 10 csapat „lepte el” az erdőkerületeket, és egy tizenegyedik a marosvásárhelyi erdőkerületet ellenőrzi. Elsősorban azt vizsgálják, hogy betartják-e az erdészeti üzemtervekben foglaltakat, az engedélyezett famennyiséget termelik-e ki, ugyanakkor szigorúan ellenőrzik a faanyag szállítását, forgalmazását is. A Maros megyei igazgatóságon soha nem volt ilyen szintű ellenőrzés, annak ellenére, hogy „gondok vannak”. Az utóbbi fél évben gyakrabban ellenőriztek, ez idő alatt országos szinten 1.006 alkalommal vizsgálódtak, összesen 1.100 bűnügyi kivizsgálást kezdeményeztek, ebből 1.052 esetben illegális fakivágásért indítottak eljárást. (Népújság/Gazdaélet)
Rövid időn belül tovább szigorítják az erdészeti törvényt, amely nem csak az engedélyeztetést, hanem a büntetési arányt is megváltoztatja. Ezenkívül tervezik a faanyagszállítmányok teledetekciós követését. A járművezetőnek kötelessége lesz három oldalról lefotózni indulás előtt a járművét, és a fényképet bemutatni az ellenőröknek. A menetlevelek online követését is bevezetnék. A törvénytelenül kitermelt és/vagy szállított fát elkobozzák. A közúti ellenőrzések során a legtöbb esetet Brassó (131), Bákó (72), Kovászna (71) megyében jegyezték fel, Kolozs megyében 59, Maros megyében 58 alkalommal állítottak meg olyan járművet, amelynek vezetője nem tudott felmutatni szállítólevelet. Ezt az értéket megközelíti Suceava, Máramaros, Temes, Beszterce-Naszód és Bihar megye is. Eddig több mint 48.000 köbméter fát koboztak el illegális szállítás miatt. (Népújság/Gazdaélet)
A tavaly 12,07 millió köbméter faanyagot értékesítettek az országban, összesen 2,203 milliárd lej értékben – közölte a statisztikai intézet. A mennyiség közel hetven százalékát kitermelés előtt, lábon értékesítették, deszkaként vagy más félkész termékként csupán 0,4 százaléka talált gazdára. Ugyanakkor az erdőben értékesített famennyiség 6,1 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban, átlagára 168,7 lej volt köbméterenként. (Háromszék)
Egyetlen pályázat sem érkezett a 4.2-es intézkedés keretében a hegyvidéki zónában támogatott kisvágóhidak és húsfeldolgozók létesítésére. A programot július 13-án indították el, a pályázatokat december 31-ig lehet letenni. A támogatás értéke legtöbb 300 ezer euró lehet, így a kiírásban szereplő, közel 13 millió euró 43 kisvágóhid létesítésére lenne elegendő. A támogatás az épület építésére, a húsfeldolgozó gépek, gépsorok, árucsomagoló és címkéző felszerelések, állatszállító és hűtős termékszállító járművek vásárlására költhető. Továbbá a termékforgalmazó üzletek felszerelésének vásárlása és a termékek reklámozásának költségei is elszámolhatóak. Az önrész 50 százalék, vagyis a befektetés teljes értékének felét saját forrásból kell biztosítani. Viszont abban az esetben, ha a pályázó szövetkezet vagy termelői csoport, csak 30 százalékos önrész szükséges. (Háromszék/Gazdaélet)
A mezőgazdasági minisztérium pályázat utján támogatja a fiatalokat, farmonként legtöbb 50.000 euróval. A 6.1-es támogatási kiírás alapján az összegeket vissza nem térítendő hitelként kapják meg a gazdák. A kérvényeket október 20-ig kell benyújtani az APIA-hoz. Erre 42 millió eurót szánt a szaktárca. Ebből 20 millió eurót elkülönítettek azoknak a fiataloknak, akik külföldről térnének vissza az országba. Ezenkívül gyümölcsös létesítésére termelői csoportoknak 1.985.000 eurót szánnak. A feltétel az, hogy ezért legtöbb 50 hektáros terület megművelését kell vállalják. Az üzleti tervek alapján az összeg 75%-át a szerződéskötés után utalják át, a fennmaradt 25%-ot az üzleti terv megvalósításának függvényében kapják meg a gazdák. Növénytermesztés esetén három, gyümölcsös fenntartására öt évre szóló üzleti tervet kell készíteni. A külföldről visszatérők átvehetik szüleik gazdaságát, ezek működtetésére el kell készíteniük a fejlesztési tervet, amelynek alapján pályázhatnak a támogatásra. (Népújság/Gazdaélet)
A mezőgazdasági területek takarításakor szigorúan tilos a tarlóégetés. Ez érvényes azokra a parcellákra is, amelyekért területalapú támogatást juttatnak a gazdáknak. Az elkövetkezendő időszakban az APIA szakemberei, a megyei tűzoltókkal és a környezetvédelmi őrség felügyelőivel, ellenőrzést végeznek és szigorú büntetéseket helyeztek kilátásba, mi több, végleg megvonható a finanszírozás azoktól a gazdáktól, akik így tisztítják meg mezőgazdasági területeiket. A tarlótűzzel egyrészt szén-dioxid szabadul fel, ami hozzájárul az üvegházhatáshoz, másrészt talajeróziót okoz. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb esetben a gazdák felügyelet nélkül hagyják a tarlótüzet, ami átterjed a lakott területekre, gazdaságokra, és előfordult, hogy istállók, raktárak, épületek váltak a tűz martalékává. A felügyelők munkáját egy újonnan kifejlesztett internetes alkalmazás is segíti, amely jelzi a mezőgazdasági területeken keletkezett tűz pontos idejét, helyét és a területen levő növényzetet. A tulajdonost pedig a műholdas telemetriai rendszer segítségével azonosíthatják. (Népújság/Gazdaélet)
A tavaszi hideg, illetve a nyári esős időszak megtizedelte az alma, körte és szilvatermést. A kedvezőtlen időjárás miatt a gazdák legkevesebb 30 százalékkal kevesebb gyümölcstermésre számítanak idén. Tavaly Romániában hivatalosan 704.000 tonna szilvát, 501.000 tonna almát és 50.000 tonna körtét termesztettek értékesítésre. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban Romániában az egyik legnagyobb összterületen termesztenek például almát. (Maszol.ro/Gazdaélet)
Az év első öt hónapjában Románia 1,138 milliárd euró értékben exportált gabonát, ez 30,1 százalékkal több, mint 2019 hasonló időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatsorából. Másrészt az import értéke 298,3 millió eurót tett ki, ami összességében 840 millió euró többletet eredményezett. Az említett időszakban 272,7 millió euróra exportáltak gabonaféléket az Európai Unió országaiba. A fő célállomások Spanyolország (41 millió euró), Olaszország (37,7 millió euró) és Franciaország (36,7 millió euró) voltak. Ugyanebben a periódusban 281,2 millió euróra importált Románia az EU országaiból. A legfontosabb partnerek Magyarország (144 millió euró), Bulgária (77,2 millió euró) és Franciaország (34,3 millió euró) voltak. (Maszol.ro)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
