GAZDAÉLET – Márton nap Erdőszentgyörgyön
A 2017 november 14-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Szombaton Márton napi vásárt tartottak Erdőszentgyörgyön a Rhédey kastély udvarán. A Gazdaélet mikrofonjával mi is ott voltunk. Azé a föld, aki belakja és megműveli. Interjúnk Toth Katalinnal, a Magyar Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárával készült. Majd a gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A tanítás mellett is lehet gazdálkodni egy kis szaktudással. Böjthe Zoltán mezőbándi tanárral, kertészmérnökkel beszélgetünk. Egyre több fiatal az itthont választja a fényes jövőt ígérő külföld helyett. Lukács Levente csíkszeredai agrármérnök válaszol kérdéseinkre. Háromnegyed egy után nyereményjátékunk kérdése hangzik el, majd ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek
Átszerveznék a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumot és a hozzá tartozó intézményeket. A tervezet szerint visszaállítanák önálló jogi státussal a korábbi megyei és a bukaresti mezőgazdasági igazgatóságokat és az összes eddigi, a szakterületen tevékenykedő, különálló egységek visszakerülnének az igazgatóságok irányítása alá. Így a jelenleg egymástól függetlenül működő intézmények, mint például az állategészségügyi, vagy az állami tulajdonalap-kezelő ügynökségek eltűnnének. E lépéssel a kezdeményezők elsősorban a bürokráciát csökkentenék, hiszen eddig ha bármilyen – a mezőgazdálkodással kapcsolatos – okirat szükséges volt a farmok beindításához vagy működtetéséhez, a gazdának több helyről kellett iratokat beszereznie. Az sem titkolt szándék, hogy az összevonással csökkentenék a különálló egységekben dolgozók létszámát, így jelentős költségvetési pénzösszeget is megspórolnának, amelyet a szaktárca másra fordíthatna. (Népújság/Gazdaélet)
Tíz év alatt 20 milliárd euró érkezett az országba és jutott el a gazdákhoz a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) közvetítésével. Ugyanakkor jelentősen nőtt a gazdák által átlagban megművelt területek nagysága. Míg 2007-ben ez az átlag 5 hektár körül volt, jelenleg több mint 10 hektárról beszélhetünk. 884 ezer gazda összesen 9,5 millió hektárra igényelt támogatást. Eddig összesen 860 millió eurót utaltak, és a napokban azok is megkapják ezt, akiknél ellenőrzéseket végeztek. A támogatási összegek hátralevő részét december 1-jétől kezdik el folyósítani. (Agerpres/Gazdaélet)
Egyre többen látnak jó lehetőséget Hargita megyében is a bogyósgyümölcs- és zöldségtermesztésben, a pityóka- és gabonatermelés mellett. Az érintett gazdák egyesületet is hoztak létre a piacon való könnyebb boldogulás érdekében. Jelenleg ennek az egyesületnek 25 gyümölcstermesztő a tagja, ők málnát, áfonyát, homoktövist, berkenyét és ribizlit termesztenek. Mára már az ötven hektárt közelíti azon bogyós gyümölcsökkel beültetett területméret, ahonnan eladásra is kerül a gyümölcs. Török Jenő mérnök, a Hargita megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezérigazgatója elmondta, hogy további tagokra is számítanak, hiszen van gazda, aki nemrég fejezte be egy 2,7 hektárnyi áfonyaültetvény telepítését, és többen pályáztak hasonló gyümölcsösök létrehozására – azzal további 29 hektárral bővülne a jelenlegi bogyós gyümölcsöt termő terület. Szeretnék elérni, hogy a Hargita megyei bogyós gyümölcsök kerüljenek bele a környékbeli szövetkezeti tejfeldolgozók friss termékeibe. (szekelyhon/Gazdaélet)
Sajtkészítő gazdák kóstolgatták, értékelték egymás termékeit a gyergyószentmiklósi Szent Benedek Tanulmányi Házban. A mustra részét képezte annak a kétnapos rendezvénynek, amelyet szakmai fejlesztés céljával szervezett a hosszú érlelésű sajtot előállító kistermelők számára a Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztési részlege. Szakmai és fogyasztói értékelésen is átesett az a közel 20 fajta sajt, amivel a mustrára neveztek be a termelők. A cél nem az volt, hogy győztest kiáltsanak ki a verseny végén, sokkal inkább az, hogy a sajtkészítők tanuljanak egymástól és a szakemberektől. (szekelyhon/Gazdaélet)
A 2016/17-es idényben rekordot döntött a világ kávéexportja, az importőr országokban pedig 8 éves csúcsra emelkedtek a készletek – mutatják a Nemzetközi Kávészervezet (ICO) adatai. A globális kávéexport a szeptemberrel végződött évben 4,8 százalékkal nőtt, 122,45 millió 60 kilogrammos zsákra rúgott. Az importőrök készletei 2009 óta a legmagasabbra, 25,4 millió zsákra emelkedtek. Az Arabica minőségből 7,9 százalékkal 77,52 millió zsákra nőtt a kivitel a 2016/17-es szezonban, az olcsóbb Robusta minőségből viszont 0,2 százalékkal 44,93 millió zsákra süllyedt az export. Az ICO felmérése szerint a világtermelés elmarad a kereslettől. A szeptemberrel véget ért idényben a globális termelés 1,5 százalékkal 153,9 millió zsákra nőtt az előző szezonhoz képest, a fogyasztás viszont elérte a 155,1 millió zsákot. (maszol.ro)
A klímaváltozás révén azok a növények is beérnek Csíkszéken, Hargita megyében, amelyek termesztése évtizedekkel korábban elképzelhetetlen volt. Példaként a gyümölcsökből a barackot, zöldségekből a paradicsomot, paprikát említhetjük, illetve az őszi árpát is csak az elmúlt években kezdték vetni Csíkban. S érdemes újabb növényekkel próbálkozni a szántóterületeken is, a búza után másodvetésként olajretket, repcét, vagy mustárt vethetünk, így oldva meg a zöldtrágyázást. A mustárt alkalmazva a föld ugyanis olyan puha lesz, hogy 30 százalékkal kevesebb üzemanyagot használnak el a szántáshoz, jobb lesz a talaj vízgazdálkodása, a pityóka ültetése előtt nem kell glifozát gyomirtót használni, illetve 25 százalékkal kevesebb műtrágyát alkalmazhatunk. (szekelyhon/Gazdaélet)
Játékunk kérdése:
Mekkora területen gazdálkodik Böjthe Zoltán mezőbándi kertészmérnök?
Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2017 november 25-ig:
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro