GAZDAÉLET – Keressük a helyi termékeket!
A 2017 december 5-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, A hétvégén tartották a VIII. Kárpát-medencei Disznótoros Főzőversenyt Gyergyószentmiklóson. A Gazdaélet mikrofonjával mi is ott voltunk. Itt a disznóvágások időszaka. Ne mulasszuk el bevizsgáltatni a levágott állat húsát. Dr. Antal Zsolt szovátai körzeti állatorvossal készült interjúnk. Ki kell használni a pályázási lehetőségeket. Orbán Miklóst az AgroSic Közösségek Közti Társulás vezetőjét kérdezzük. Majd a gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A csíkbánkfalvi Bereczki Kovács Attila natúr préselt gyümölcsleveket készít, és úgy tűnik erre nagy az igény a piacon. A megtermelt zöldséget feldolgozva is értékesíthetjük. Gagyi Jolán erdőszentgyörgyi zöldségtermesztőnek már van ebben tapasztalata. Egyre többen fedezik fel a méz jótékony hatását, de még mindig elmaradunk a mézfogyasztás terén az európai uniós átlagtól. Kilyén Ferenc marosszentgyörgyi méhésszel beszélgetünk. Méhészkedő hallgatóinkat a decemberi tennivalókra emlékezteti Bordi János havadtői méhész. Háromnegyed egy után nyereményjátékunk kérdése hangzik el, majd ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek
Kezdődhet a hagyományos disznóvágások időszaka a jól bevált régi módszerekkel. Az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság már a napokban elkezdte az ellenőrzéseket. Az igazgatóság azt ajánlja a disznóvágás résztvevőinek, hogy az állatorvosi ellenőrzés előtt semmiképpen ne egyenek disznófület vagy -farkat, mert azokban is jelen lehet a trichinellózist okozó parazita lárvája. A vágás után kötelező az állat húsának bevizsgálása, ez érvényes a vadászat során leterített állatokra is. A fogyasztásra szánt állaton semmi külső jele nincs, hogy fertőzött lenne, és szabad szemmel a húson sem látszik a trichinellózis parazita. (Krónika/Gazdaélet)
Ingyenesen kaphatnak malacokat azok a gazdák, akik mangalica és báznai sertések nevelését vállalnák – nyilatkozta Petre Daea mezőgazdasági miniszter Gyulafehérváron. A malacokat legkevesebb 130 kilogrammosra kell felhizlalniuk a tenyésztőknek. A két fajtát az elmúlt években hanyagolták. Kicsi az állomány, de támogatni szeretnék, hogy nőjön a létszámuk és aztán forgalmazzák a báznai és a mangalica húsát. Egyelőre a jóváhagyást várják a program elindítására. (Székelyhon/Gazdaélet)
Új miniszteri rendelet szabályozza a kaptárak és méhészetek azonosítását. Emiatt minden méhésznek 2018. január 27-éig be kell nyújtania egy kérelmet a megyei állattenyésztési hivatalhoz az új azonosítószám megszerzéséért. A kérelmezők tíz munkanapon belül megkapják az azonosító kódokat, amelyeket rá kell sütni vagy fel kell festeni a kaptárokra. Emellett egy tartós, világos színű azonosító táblát is ki kell helyezni a kaptárak mellé. A legkevesebb 100×50 centiméteres pannón fel kell tüntetni a méhész nevét, a méhészet kódját, szükség esetén a méhészet típusát. A rendelet hetedik cikkelye értelmében a méhészeknek évente egyszer, szeptember 1-e és december 31-e között saját felelősségre nyilatkozniuk kell az állattenyésztési hivatalnál, hogy hány családdal és kaptárral telelnek. Ezt attól függetlenül meg kell tenniük az érintetteknek, hogy éltek vagy sem az Országos Méhészeti Program kínálta lehetőségekkel. (Agerpres/Gazdaélet)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
A Romsilva állami erdészeti vállalat 2.000 ezüst-, és 500 lucfenyőt bocsát idén áruba. A marosvásárhelyiek előbbit kedvelik jobban. Az ezüstfenyő ára 25 és 40 lej között változik, és 3 méter fölött értéke méterenként 20 lejjel nő. A lucfenyő 15 és 25 lej közötti összegbe kerül. (Gazdaélet)
Kutyái mentették meg az életét annak az ötvenéves gyimesfelsőloki gazdálkodónak, akire egy jól megtermett medve támadt rá a szépvízi részhez tartozó kuruci területen. Az állattartó gazda elmondása szerint a medvék minden este ott ólálkodnak a közelben, idén már a kecskék közül is többet elvittek. A megyei tanács sajtószolgálatának összesítője szerint – már tizenhetedik alkalommal támadt emberre a medve Hargita megyében. A legfiatalabb áldozat 19 éves, míg a legidősebb 86 esztendős néni, akire saját kertjében támadt rá a nagyvad. (Székelyhon/Gazdaélet)
60 éves a Maros Megyei Méhészegyesület. Marosszéken az első méhészegyesületet hivatalosan 1844-ben jegyezték be. 1873-ban alakult meg a gödei, 1884-ben a székelyudvarhelyi, 1888-ban a korondi, 1889-ben a homoródi, majd 1892-ben a marosludas-marosvásárhelyi egyesület. 1901 és 1918 között egy bemutató méhészet is működött a marosvásárhelyi Somostetőn. Az országváltást követően 1920-ban megalakult az Erdélyi Méhészek Egyesülete, 1921-ben Progresul Egyesület néven Kolozsváron jegyezték be a méhészek társaságát, majd ennek fiókegysége nyílt Marosvásárhelyen is. 1957. december 15-én Vajda Józsefnek, a fiókegyesület akkori elnökének a kérésére önálló szervezetként megalakult a Maros Megyei Méhészegyesület, majd csatlakoztak az 1958-ben létrejött országos egyesülethez. Van ok az ünneplésre, de az aggodalomra is. Egyrészt a klímaváltozás miatt felborult az ökológiai egyensúly, amire a legérzékenyebbek a méhek. Az idén tavasszal a fák virágzása után több ezer hektáron fagykár érte a gyümölcsösöket, és nem volt ahonnan begyűjteni a pollent. 2016-ban az ország déli megyéiben nagy szárazság volt, azóta megfigyelhető, hogy bizonyos területek sivatagosodnak. A hazai piacot viszont rontja a behozatal. A különböző – kétes eredetű – mézek között nagyon sok a cukorral és más szerekkel feldúsított hamisítvány. (Népújság/Gazdaélet)
Játékunk kérdése:
Idén hányadik alkalommal szerveztek Kárpát-medencei Disznótoros Főzőversenyt Gyergyószentmiklóson?
Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2017 december 16-ig:
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
