GAZDAÉLET – Keresett a fűszeres sajt
A 2017 február 14-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Van eredménye a kistérségi munkának. Török Imrével, a Felső Homoródmente Kistérség Egyesület munkatársával beszélgetünk tevékenységükről. A homoródalmási Sándor Kálmánt a kényszer vitte rá a vállalkozásra. Ma már többféle sajtot kínál a vásárlóknak. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Ezt követően vendégünk lesz a Heves megyei Ferencz Attila, akit a magyar szürkemarha tenyésztésről kérdezünk. A csíkszentmártoni Bocskor pékség tulajdonosát a minőség és hagyományőrzés motiválja. Bocskor István pékmesterrel készült interjúnk. Háromnegyed egy után nyereményjátékunk kérdése hangzik el, majd ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek:
Az elmúlt évhez képest közel duplájára nőtt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium idei költségvetése. A szaktárca idén 17,33 milliárd lejből gazdálkodhat. A 83 százalékos költségvetés-emelés lehetővé teszi, hogy a minisztérium időben kifizesse a termelők által igényelt támogatásokat, pályázatokat. Az erdélyiek számára rossz hír, hogy a tervezet – a pénz elosztása szempontjából – nem teremt egyensúlyt az ország hegy-, domb- és sík vidéki gazdálkodói között. Noha a különböző domborzati formák szerinti területek egyenlő arányban oszlanak meg Romániában, a minisztérium főleg a sík vidéki gazdálkodást támogatná. A tervezet intézkedései között például a paradicsomtermesztők és sertéstenyésztők támogatása, az öntözőrendszerek rehabilitációja, valamint a zöldségek és gyümölcsök begyűjtésére alkalmas központok létrehozása kap nagyobb hangsúlyt. (Krónika/Gazdaélet)
A tavalyi 19 euróhoz képest 1 euróval kisebb kiegészítő támogatásra számíthatnak idén a szántóterületekkel rendelkező gazdák. Az állami költségvetésből folyósított különtámogatást a jogszabálytervezetben hektáronként 17,72 euróban, azaz 78,92 lejben határozták meg. A mezőgazdasági minisztérium a támogatás finanszírozására 119,442 millió eurót vagyis közel 532 millió lejt szán. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Négy év alatt összesen 1,9 millió hektárra növelnék az öntözőrendszerekkel lefedett mezőgazdasági területeket Romániában. Az elavult locsoló-infrastruktúra felújítására a mezőgazdasági minisztérium 1,41 milliárd lejt különített el, de emellett a jégvédelmi rakéta-rendszert is év végéig 23-ról 60 állomásra bővítenék. A jégvédelmi ágyúk összehangolt működtetését országos szinten három irányítóközpontra bízzák, így a jégesők kialakulását a pillanatnyi 280 ezer hektárral szemben összesen 835 ezer hektárnyi mezőgazdasági területen gátolnák meg. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Az őszi árhoz hasonlóan jelenleg is 70 bani körüli áron értékesíthető egy kilogramm tavalyi krumpli. Míg a kistermelők még kivárnak az értékesítéssel, a társulások termésük nagyobb részét már eladták. Közben fokozatosan növekszik az import mennyisége. A piacon 1,5-2 lejért lehet hozzájutni a Romániában termelt krumplihoz, a nagyobb bevásárlóközpontokban viszont 1 lejért is lehet egy kiló lengyel burgonyát vásárolni. Romániában 1,8 millió tonna krumpli szükséges emberi fogyasztásra. A statisztika szerint tavaly több mint kétmillió tonna termett. Felmerül tehát a kérdés, hogy miért kellett 120 ezer tonnát behozni a múlt év első kilenc hónapjában, amikor a hazai pincékben volt bőven eladnivaló. (Krónika/Gazdaélet)
Harmadával kisebbek a fogyasztói árak Romániában az EU átlagánál. A legdrágább tagország Dánia, igaz, a nagy bérek bőven ellensúlyozzák a magas kiadásokat. Az Eurostat 440, valamennyi tagországban kapható élelmiszer árát hasonlította össze, s az eredmény azt mutatja, hogy csak Lengyelországban lehet olcsóbban étkezni, mint idehaza. Mivel a tanulmány 2015-ös adatokon alapszik, szinte biztos, hogy időközben a romániai árak kisebbek lettek, mint a lengyelek, a jelentős mértékű áfacsökkentéseknek köszönhetően. Nagy vonalakban az adatok azt mutatják, hogy minél magasabb egy adott ország életszínvonala, annál nagyobbak a fogyasztói árak. Vannak azért kivételek is, így például Málta és Ciprus az átlagnál drágábbak, bár nem rendelkeznek fejlett gazdasággal. A magyarázat a turizmus, az idegenforgalomból élő országokban ugyanis a rengeteg, javarészt pénzes külföldinek köszönhetően az árak magasabbak, mint ahogy az a gazdaság általános állapotából következne. (maszol.ro)
Február 25-én, szombaton zajlik a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (MIET) szervezésében a IV. Agrárakadémia. A rendezvény farmlátogatással indul. Délelőtt 10 órakor a tejhasznú szarvasmarhákat tenyésztő nyárádszentlászlói farmot, 11.30-kor a húshasznú szarvasmarhákat tenyésztő cserefalvi farmot tekintik meg a jelenlevők. A látogatást követően 13 órakor a göcsi Vector vendéglőben kötetlen beszélgetés kezdődik, melyen jelen lesz Bordi Kacsó Zsolt, a Maros megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) aligazgatója is. (Népújság)
Március 4-én, szombaton, idén is megszervezik a már hagyományosá vált kertésznapot Nyárádszeredában. Az egynyári- és évelővirág termesztők, faiskolások, gombatermesztők, virágkötészek, méhészek, bor- és pálinka készítők mellett a vetőmagforgalmazók is jelen lesznek. Ugyanakkor sor kerül az egykori kertészmérnök képzésben részt vevő oktatók, tanárok találkozójára is. A szervezők kérik az oktatókat, hogy részvételüket jelezzék a bocskai@lorinfo.ro címen. (Gazdaélet)
Játékunk kérdése:
Mit tart a legfontosabbnak egy-egy új termék piacra dobásánál Bocskor István pékmester?
Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2017 február 24-ig:
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro