GAZDAÉLET – Itthon vagyunk otthon
A 2020 május 19-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Egy új módszer meghonosításával próbálkozik a Homorod-Küküllő Leader Egyesület. Lázár László ügyvezető igazgatóval beszélgetünk. A csíkcsicsói Tinca Ilie törzskönyvezett juhokat tenyészt. Nála jártunk a Gazdaélet mikrofonjával. Majd a május közepén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Itthon is meg lehet élni, nem mindig a külföld jelenti a megoldást. A gyimesbükki Sárig Attila válaszol kérdéseinkre. A székelydobói Györfi János gazdálkodó is az állattenyésztést választotta a külföld helyett. Őt hallhatják műsorunk második felében.
Gazdahírek
Az Európai Bizottság rendkívüli intézkedéseket fogadott el annak érdekében, hogy további támogatást nyújtson azoknak a mezőgazdasági és élelmiszerpiacoknak, amelyeket a legjobban sújt a koronavírus-járvány okozta válság. Ezek közé tartozik a magántárolási támogatás olyan tej- és húsipari termékek esetében, mint a fölözött tejpor, vaj, sajt, illetve marha-, juh és kecskehús. Az intézkedés lehetővé teszi, hogy az érintett termékeket legalább 2-3 és legfeljebb 5-6 hónapra ideiglenesen kivonják a piacról. A bizottság továbbá rugalmasságot tesz lehetővé a bor, a gyümölcs és zöldség, az étkezési olajbogyó és az olivaolaj, a méhészeti termékek, valamint az uniós iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatej-program számára. Az intézkedés célja, hogy a felsorolt ágazatokban korlátozza a rendelkezésre álló kínálatot, és ezáltal helyreállítsa a piaci egyensúlyt. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy 2020-ban a tagállamok fel nem használt vidékfejlesztési forrásaikat a mezőgazdasági termelők és a kis agrár-élelmiszeripari vállalkozások támogatására fordíthassák. A javaslat szerint a támogatás maximális összege a mezőgazdasági termelők esetében fejenként 5 ezer euró, a kis agrár-élelmiszeripari vállalkozások esetében pedig cégenként 50 ezer euró lehet. (Hargita Népe/Gazdaélet)
A halászati, haltenyésztési, halgazdálkodási ágazatra is kiterjesztheti a gázolajár-támogatás igénylésének jogát a mezőgazdasági minisztérium. A jövedéki adó utólagos részbeni visszatérítéséből eredő, literenként 1 lej 90 banis támogatásra eddig a növénytermesztők, az állattenyésztők és a talajjavítók voltak jogosultak. (Gazdaélet)
Az országos ügynökség a közelmúltban nyilvánosságra hozta a tavalyi 16.4-es intézkedés keretében a pályázatok végleges rangsorolási és kiválogatási listáját. A nyertesek között szerepel az a Csernátonban létrehozott partnerség is, amely tavaly nyáron tette le pályázatát. Az intézkedés keretében összesen 4,74 millió euróra lehetett pályázni, tavaly június 30-án járt le a határidő. Az előző évekhez képest tavaly hatalmas volt a versengés. A meghirdetett határidőig 163 pályázatot tettek le. A nyertes pályázók, a kifizethetőnek nyilvánított pályázatok listáján 50 partnerség szerepelt, erre volt elegendő a keretösszeg. A csernátoni pályázat a maga 46 pontjával a rangsorolás 49. helyén szerepel, így éppen csak befért a kiírás nyertesei közé, de a 99 000 eurós támogatást azonban ezzel is el tudták nyerni. A 16.4-es intézkedés célja támogatni a termelők, feldolgozók és végső forgalmazók (üzletek, vendéglők, szállodák, vidéki panziók) közötti közvetlen kapcsolatot. A felvásárlók, közvetítők kiiktatása által a rövid ellátási lánc a résztvevőknek és a fogyasztónak egyaránt előnyös helyzetet teremt, a megvásárolt termékek árának nagyobb hányada marad helyben. (Háromszék/Gazdaélet)
Tavaly 4 százalékkal, 4,9 millió hektoliterre csökkent a romániai bortermelés, ami a világszintű átlagcsökkenés alatti értéknek számít – adta hírül a Ziarul Financiar a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) tavalyi évre vonatkozó statisztikáját idézve. Románia a világ 12. legnagyobb bortermelője. Ezt a pozícióját évek óta őrzi. 2018-hoz képest – amikor Románia 5,1 millió hektoliter bort állított elő – az ország tavaly jobban lemaradt a tizenegyedik helyezett Portugáliától, miután a dél-európai ország azon kevés államok közé tartozik, ahol 2019-ben nőtt a bortermelés. (Háromszék/Gazdaélet)
Sikeresen pályázott a Pro Economica Alapítvány székelyföldi nagyberuházásokat támogató kiírására a gyergyóalfalvi közbirtokosság cége. A megnyert pályázat révén a magyar kormány egy vágóhíd létrehozását támogatja a község szárhegy felőli kijáratánál. A pályázat összértéke több mint 3 millió lej, amelynek felét a pályázó Erdőbirtokosság kft.-nek kell biztosítania a beruházáshoz. A létesítmény előreláthatólag naponta öt jószág, 500 kg élősúlyú állat vágására lesz alkalmas. A tevékenységgel 5-6 személy foglalkoztatása is lehetővé válik. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Zajlik a székelykeresztúri Kordaberek utcai kisvágóhíd megépítése. A beruházás összesen 3 millió lejbe kerül, amiből Hargita Megye Tanácsa 2,4 millió lejjel támogatta a megvalósítást. Már elkészült az épület külső része, amelyet szigeteltek is, jelenleg a belső munkálatokkal dolgozik a megbízott cég. A szükséges berendezéseket ugyanakkor már tavaly megvásárolta az önkormányzat. Nagyobb munkálatnak számít még a területrendezés, amelyet a későbbiekben végez el a kivitelező. A munkálatok év végéig befejeződhetnek, de a létesítmény üzembe helyezése jövőre marad. Egy nap alatt legtöbb öt tehenet vagy tíz disznót, esetleg húsz juhot, kecskét lehet levágni. Az még viszont a jövő titka, hogy ki fogja üzemeltetni a létesítményt, hiszen nem tudni, hogy mennyire jövedelmező a kisvágóhíd fenntartása. (Székelyhon/Gazdaélet)
Kínához hasonlóan az Ukrajnából származó méz kapcsán is egyre nagyobb a gyanú, hogy hamisítvány. Feltünő, hogy az utóbbi időkben az ukrán export többszörösére nőtt, miközben a méz ára csökkent. Az EU-tagországok évente 80 ezer tonna mézet importálnak Kínából, valamint legutóbb már több mint tízezer tonnát Ukrajnából és Mexikóból. A kínai és az európai méz ára közötti jelentős különbözet, illetve az utolagos vizsgálatok megalapozzák azt a gyanút, hogy a kínai exportméz valójában mesterséges úton előállított ipartermék, amit az árú beléptetésekor szinte lehetetlen kimutatni. Szakértők szerint a műméz bekeverési arénya akér a 70 százalékot is elérheti. A kínai méz előállítási költsége kilónként 1, 24 eurónak felel meg, ami 65-70 százalékkal kevesebb az európai országok átlagánál. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
