GAZDAÉLET – Itthon is lehetünk boldogok
A 2020 augusztus 4-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Nem mindig a külföld jelenti a megoldást, itthon is boldogulhatunk. A kibédi Zakariás Botond Csaba fokhagyma-termesztővel beszélgetünk. A parajdi Horváth Júlia és családja a laskagomba termesztésben látta a megoldást és úgy tünik bejött nekik. Majd az augusztus elején esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A nyárádszentmártoni Szőke Tímea a sajtkészítés tudományát sajátította el és már gazdag termékkínálattal áll a vásárlók rendelkezésére. A gyimesbükki Antal Zoltán feladott a gazdálkodással, mert a vállalkozás teljes embert követel. Nála jártunk mikrofonunkkal.
Gazdahírek
Sertésnagyhatalom lehetne Románia, de az asztalra kerülő sertéshús bő kétharmada külföldről származik – írja a Főtér, amely szerint az afrikai sertéspestis és a nem megfelelő hatósági intézkedések vezettek ide, de a koronavírus-járvány is hatással volt az ágazatra. A sertéspestis megállítására ugyanolyan intézkedéseket kellene hozni, mint a koronavírus elleni küzdelemben (elszigetelés, tesztelés stb.), hiszen jelenleg is huszonnyolc megyében van fertőzési gócpont. A szükségállapot feloldásával újra beindult az állatokkal való kontrollálatlan kereskedés, és a kór újra terjedni kezdett. A sertéstenyésztők egyébként az afrikai sertéspestis 2017-es megjelenése előtt sem voltak kimondottan jó helyzetben, a disznófarmok üzemeltetői már akkor arra panaszkodtak, hogy állami támogatás nélkül nem tudnak versenyben maradni. Az adatok beszédesek: 2017-ben a húsigény mintegy 50 százalékát fedeztük importból, jelenleg már 70 százaléknál tartunk, és a sertéstenyésztők szövetsége szerint az sem elképzelhetetlen, hogy hamarosan kizárólag import disznóhúst fogunk enni (amelynek jelentős hányada román vendégmunkásokat foglalkoztató, hatalmas németországi vágóhidakról származik). A romániai tenyésztők közül nagyon sokan csődbe mentek, az ágazat három év alatt 2 milliárd eurós kárt szenvedett. A sertésállomány jelenleg 3,9 millió állatból áll. (Háromszék)
Egyre nő a medvék által okozott károk összértéke. Három évvel ezelőtt még félmillió euró alatt volt a károk értéke országosan, egy évvel később felment ez az érték 700 ezer euróra, tavaly már 1,5 millió euró volt, és idén, az év első négy hónapjában már elérte a félmillió eurót. (Székelyhon/Gazdaélet)
A gazdák már nem jelentik be a vadkárokat, még a tavalyi kártérítéseket sem fizette ki az állam, a szakminisztérium látszatmegoldásként villanypásztor-pályázatot indítana, pedig a felborult egyensúlyt csak vadgazdálkodással lehet helyreállítani – mondta a medveprobléma kérdéséről a Zetelaki Területtulajdonosi Társulás elnöke. A tömörülés kezdeményezéséhez – amelyben bűnügyi keresetet nyújtottak be a környezetvédelmi tárca vezetője és egyik államtitkára ellen a legfőbb ügyészségre – már több területtulajdonosi társulás csatlakozott, de választ még nem kaptak előterjesztésükre. A 44 udvarhelyszéki közbirtokosságot tömörítő területtulajdonosi társulás azért nyújtott be bűnügyi keresetet a környezetvédelmi miniszter és a tárca egyik államtitkára ellen, mert a hatályos törvény ellenére a szakminisztérium nem hagyta jóvá a május 15-i határidőig a prevenciós célú medvekilövési kvótát. (Székelyhon/Gazdaélet)
A repcénél három tonnás hektáronkénti termés lenne az elfogadható, ezzel szemben idén a gazdáknak meg kell elégedniük a 2100 kilogrammos hektáronkénti átlagterméssel Kovászna megyében. A gyengébb repceterméssel szemben jónak mutatkozik az őszi búza hozama és a minősége is. Olyan parcellák is vannak, ahol elérték a hektáronkénti tíz tonnás termést, például Maksa környékén. A mezőgazdasági igazgatóság nyilvántartása szerint a megyében 275 aratócséplőgépet tartanak nyilván. Köztük olyanokat is, melyek már nem működnek, de a működőképes gépek eleget tudnak tenni az aratás kihívásainak. A háromszéki kombájn állományból 184 külföldi gyártmány, a modern követelményeknek többé-kevésbé eleget tevő gép. Tavaly ősszel 2058 hektárnyi repcét vetettek a háromszéki gazdák. Az őszi és tavaszi búza összterülete 24 ezer hektár. (Háromszék/Gazdaélet)
Fogadják a fiatal gazdák megtelepedésének támogatására a pályázatokat, melyek során a fiatal mezőgazdászok 40, illetve 50 000 eurós támogatást nyerhetnek el. A pályázható összeg valamivel több mint 43 millió euró, amely országszinten gyakorlatilag közel 1000 fiatal gazdász támogatásának kifizetésére elegendő. A pályázatokat a fiatal mezőgazdászok október 15-ig tehetik le, illetve tölthetik fel a vidékfejlesztési ügynökség számítógépes rendszerébe – mely leáll, ha a feltöltött pályázatok értéke meghaladja a rendelkezésre álló keretet. A kiírás szerint a pályázati pénz meg van osztva, az összeg közel felét, 20 millió eurót a külföldön, mezőgazdaságban dolgozó, illetve a tavaly külföldön mezőgazdasági arcélű egyetemet vagy líceumot végzett, hazatelepülni óhajtó fiatalok pályázhatják meg. A támogatás pályázhatóságát magas pontszámmal indították, augusztus 15-ig a minimális pontszám (amellyel pályázatot lehet letenni) 90 pont, augusztus 16. és szeptember 15. között 85 pont, szeptember 16. és október 15-e között pedig 25 pont. (Háromszék/Gazdaélet)
Egyszerű a napszámosszabály, de a helyzet nem. A növekvő munkanélküliségi ráta ellenére nem csökkent az igény a napszámosok iránt, továbbra is a mezőgazdaságban, az erdőkitermelésben és a vendéglátóiparban foglalkoztatják a legtöbb idénymunkást. A járvány viszont alaposan megnehezítette a napszámosokat alkalmazó vállalkozók helyzetét, főként a mezőgazdaságban tevékenykedők ütköznek nehézségekbe. A napszámostörvény értelmében minden reggel munkavédelmi eligazítást kell tartani, ilyenkor figyelmeztetik az idénymunkásokat a távolságtartás betartására is, biztosítanak védőmaszkot, fertőtlenítőt, ám az elszállásolásra, illetve az étkeztetésre megoldást kell találniuk. A gazdák egy része már elkezdte a nagy hálóterek leválasztását, hogy egy kisebb térbe kevesebb idénymunkást tudjanak elszállásolni. (Krónika/Gazdaélet)
Három kategóriában összesen 66-an neveztek a Virágos Sepsiszentgyörgy zöldövezeti szépségversenyre. A második alkalommal meghirdetett verseny újdonsága, hogy idén nemcsak a legszebb lakónegyedi zöldövezetet, hanem a legszebb társasház-erkélyt és kapu elejét is díjazzák. Az elbírálásnál a zsűri a zöldövezet gondozásába befektetett munka minősége és mennyisége, a növények szépsége, változatossága, az övezetek tisztasága és gondozottsága szerint értékel. Az erkély kategóriában a zsűrizés a beérkezett fotók alapján történik, ahol a fő szempont az, hogy az adott erkély mennyire járul hozzá az utcakép javításához. A legszebb lakónegyedi zöldövezet gondozói egy 18 ezer lej értékű 12 férőhelyes zárható kerékpártárolót és plakettet kapnak, emellett minden lakónegyedi zöldövezet kategóriában pályázó ingyenesen vehet részt az önkormányzat 2021-es zöldövezet-szépítési programjában. A legszebb erkély és kapu eleje kategóriák első három díjazottjai 500, 300, illetve 100 lej értékű utalványban részesülnek, melyet előzetes egyeztetés alapján 2021 tavaszáig vásárolhatnak le a Dália Kertcentrumban. Az önkormányzat mindhárom kategóriában személyre szabott szolgáltatáscsomaggal díjazza az első három helyezettet, melyet a város kulturális- és szabadidős létesítményeiben lehet majd felhasználni. A mi városunk, a mi felelősségünk mottójú verseny célja a városlakók ösztönzése a lakónegyedi zöldövezetek, kapuk eleje és erkélyek szépítésére, karbantartására, amelyek javítják Sepsiszentgyörgy utcáinak képét. (Székelyhon/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
