GAZDAÉLET – Hódítanak a hagyományos ízek
A 2019 július 30-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Javulóban a piros tarka szarvasmarha genetikai állomány Maros megyében. Péterfi Lajossal a Maros megyei Állattenyésztő és Mesterséges Megtermékenyítést végző Egyesület elnökével beszélgetünk. Hamarosan forradalmi termékkel rukkol elő a csíkszentmártoni Bocskor pékség. Bocskor István pékmestert kérdezzük a részletekről. Majd a július végén – augusztus elején esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Egyre több termékkel van jelen a piacon a nyárádszeredai tejfeldolgozó. Ifj. Csizmadia György válaszol kérdéseinkre. A székelyboósi gazdálkodók is nehézségekkel küszködnek. Mikrofonunkkal Zajzon Zoltánnál jártunk. Ezt követően sorsolunk a hűséges hallgatóink között, de ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat is. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek
Be lehet nyújtani a pályázatokat a 6.3-as, Kisgazdaságok támogatása nevű intézkedésre. A pályázatokat a kiírás szerint december 31-ig lehet letenni, a pályázható keretösszeg 45,9 millió euró, ez valamivel több mint 3000 pályázat kifizetésére elegendő. A mostani kiírásra érvényes minőségi küszöb pontszáma július 22. és augusztus 31. között 85, szeptember folyamán 80, októberben 75, novemberben 70, decemberben 15. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az említett időszakokban csak azon pályázatokat lehet feltölteni a számítógépes rendszerbe, amelyek ezeknél nagyobb pontszámúak. (Háromszék/Gazdaélet)
Másodfokú égési sérüléseket okozott a közönséges medvetalp egy székelykeresztúri férfi lábán kaszálás közben. Ennek a növénynek már egy sokkal mérgezőbb fajtája, a Közép-Ázsiában és a Kaukázusban őshonos kaukázusi medvetalp is megjelent Erdélyben. Ugyancsak káros növényfaj a Kelet-Ázsiából származó bálványfa (Ailanthus altissima), amelynek nedvével való érintkezés enyhébb dermatitiszt okoz. Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisifolia) is egyre elterjedtebb nálunk, főként vasutak és utak mentén, illetve a felhagyott szántókon. Észak-Amerikában őshonos, onnan került hozzánk. Magyarországon már régebb óta törvény írja elő, hogy a gazdák és önkormányzatok kötelesek irtani, kaszálni, főleg pollenjének erősen allergén jellege miatt. Romániában ettől az évtől kötelező az irtása, a virágzás előtti lekaszálása. Az önkormányzatok feladata feltérképezni a parlagfüves területeket, és felszólítani a tulajdonosokat az allergén növény lekaszálására. Szintén allergén pollenű fajokként tartják számon a magasra növő, többségükben az amerikai kontinensről származó, idegenhonos aranyvesszőfajokat. Invazív növénynek számít az Észak-Amerikából származó selyemkóró (Asclepias syriaca), amelynek további terjedése várható. Az egész növény tejnedvet tartalmaz, amely mérgező: görcsöket, nehézlégzést, hasmenést okoz. Az amerikai karmazsinbogyó hánytató és hashajtó hatású, ezt korábban népi gyógyászatban is használták, ma már mérgező növényként tartják számon. Fajtársa, a kínai karmazsinbogyó kevésbé mérgező. A magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata) azonban a ló, disznó, juh számára mérgező, főként Szováta és Korond környékén terjedt el. Érdekessége, hogy az első Kárpát-medencéből származó adata 1856-ból egy Olt menti kertből származik, ahová dísznövényként került. Eredetileg Észak-Amerikában őshonos. (Székelyhon/Gazdaélet)
Az idei méztermés megsínyli a szélsőséges időjárást. A méhek sem a hideget, sem a túl nagy meleget nem kedvelik, olyankor ki sem repülnek a kaptárjaikból. Egyes vándorméhészek a szokásos mennyiségnek csak a harmadára számítanak idén. Az nem állítható, hogy nem lesz méz, de nem annyi, mint a megszokott körülmények között. Méhcsaládonként átlagosan 10 kilogramm mézre számítanak, miközben az előző években ez az átlag 35 kiló volt. A kedvezőtlen időjárás már most kihat a méz kilónkénti árára. Míg az akácmézet korábban 32 lejért kínálták, most 35 lej az ára. A vegyesmézet viszont 28 helyett 25 lejért vásárolhatjuk meg. (Székelyhon/Gazdaélet)
A Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka révén 2006-ban és 2007-ben megépített homoródkarácsonyfalvi Dungó-feredő az eltelt években annyira tönkrement, hogy szükségessé vált a felújítása és bővítése. Az 1950-es és 60-as években kádas meleg fürdőként működött a Dungó-domb mögötti mocsaras, ingoványos területen. A feltörő szénsavas ásványvizek gyógyhatását régóta ismerik a környékbeliek: mozgásszervi panaszokra jótékony hatású, a kútjából forrásozó sós víz ivókúraként máj- és epepanaszokat enyhít. A Dungó-feredő felújításával és a köré tervezett tér kialakításával az a szándék, hogy pihenőhelyet biztosítsanak a vendégnek és a vándornak, akit a természet szeretete csal erre a vidékre, egy olyan tájban, amely gyógyulást és felüdülést nyújt a fáradt testnek, a meggyötört léleknek. Ugyanakkor szeretnének példát mutatni arról, hogy okos elhatározással, erős akarattal, áldozatra kész lélekkel minden időben lehet alkotni és a köz javát szolgálni. (Székelyhon/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
